Lengyel Menyhért

Lengyel Menyhért (Balmazújváros, 1880. január 12. – Budapest, 1974. október 23.) író, színmű- és forgatókönyvíró. Újságíróként és színpadi szerzőként kezdte pályáját, az első világháború alatt Az Est svájci tudósítójaként dolgozott. 1916-ban A csodálatos mandarin című darabját Bartók Béla zenésítette meg (a premierre 1926-ban, Kölnben került sor). Az 1920-as években – egy rövid Egyesült Államokban töltött időszakot követően – forgatókönyvírónak állt, majd a Belvárosi Színház társigazgatója volt. 1931-ben Londonba, 1937-ben az Egyesült Államokba költözött, Hollywoodban elismert forgatókönyvíró lett. Élete végén hosszabb időszakot töltött Rómában, majd nem sokkal magyarországi hazatérése után hunyt el. Bródy Árpád A Tett 1916/5-ik számában fűzött reakciókat Lengyel Menyhért A táncosnő című darabjához (Hatvany Lajos egy Nyugat-beli írására is reflektálva). Sancho Panza királysága című vígjátékáról (1919) Mácza János a Ma→ 1919/1-es számába írt, a „semmitmondással mulattatók táborába” sorolva a szerzőt, aki darabjával félrevezeti a tömeget és csak saját „polgári kényelmét” biztosítja. Kassák Az ember életében idézi fel Lengyel Menyhért Egyszerű gondolatok című írását (Nyugat, 1916), amelyben a szerző a „világ megváltását” a háborúért felelős emberek megbüntetése árán látja megvalósíthatónak – Kassák szerint mindez csak a szocializmus útján valósulhat meg.

Hatvany Lajos. „Lengyel, a drámaíró”. Nyugat 8, 24. sz. (1915): 1419–1427.

Bródy Árpád. „Válasz Hatvany Lajos egy passzusára”. A Tett 2, 5. sz. (1916): 84.

Mácza János. „Lengyel Menyhért burzsoá játéka”. Ma 4, 1. sz. (1919): 11.

G. G. [Gaál Gábor]. „Lengyel Menyhért: Amerikai Napló”. Jövő, 1922. május 17., 5.