Lázár Mária
Lázár Mária (Maria Lazar, Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg, írói álneve: Esther Grenen) (Bécs, 1895. november 22.– Stockholm, 1948. március 30.) magyar–cseh származású osztrák-svéd író, drámaíró, újságíró, műfordító. Ausztriában (Bécsben→
), Dániában, majd 1938-tól Svédországban élt.
Maria Lazar zsidó származású felmenői az 1870-es évektől kezdve Morvaországból és Magyarországról érkeztek Bécsbe. Apja, Adolf Josef Lazar cseh vasúti tisztviselő volt, anyja a Székesfehérvárról származó Theresia Caesarina Seligmann. Nyolc gyermekük közül Maria Lazar volt a legfiatalabb A család áttért a katolikus hitre. Egyik nővére Auguste Lazar, ismert gyermekkönyvíró. Az iskolában verseivel hívta fel magára a figyelmet. A bécsi baloldali kulturális közegben számos progresszív értelmiségivel (Elias Canetti→
, Karin Michaelis stb.) megismerkedett, 1916-ban Oskar Kokoschka→
Hölgy papagájjal címmel festett portrét róla.
Első, korai regénye, a Die Vergiftung (A mérgezés) csak 1920-ban jelent meg.
Filozófiát és történelmet tanult a bécsi egyetemen, majd az irodalomra és az újságírásra koncentrált. 1921 márciusában a Neue Wiener Bühne előadta Der Henker című egyfelvonásosát. 1922 végén Lazar a Der Tag című bécsi lapnál kezdett dolgozni, ahová Robert Musil→
és Balázs Béla→
– akit Lazar jól ismert – ugyancsak publikált. Számos más, többnyire a szociáldemokráciához közeli lapba is írt. 1923-ban feleségül ment Friedrich Strindberg újságíróhoz, Frank Wedekind→
és Frieda Uhl fiához (utóbbi korábban August Strindberg→
felesége volt). 1927-ben elváltak. Lazar az 1920-as évek végén egyedülálló anyaként főleg műfordítóként dolgozott, dánból (Karin Michaelis) és angolból (E. A. Poe→
, F. Scott Fitzgerald) fordított. Megkapta a svéd állampolgárságot.
1929-30-tól Maria Lazar Esther Grenen álnéven publikált, saját nevét csak fordítóként tüntette fel. A Der Fall Rist és a Veritas verhext die Stadt folytatásos regényekként sikerrel jelentek meg bécsi és berlini folyóiratokban. 1933-ban Maria Lazar drámaíróként is újra hírnevet szerzett magának (Sczeczinben, Londonban→
és Koppenhágában is bemutatták darabját). A Reichstag felgyújtása után Karin Michaelistől kért segítséget magának, lányának, valamint Helene Weigel és Bertolt Brecht→
családjának. Michaelis támogatásával 1933 nyarán sikerült elhagyniuk az országot és dániai száműzetésbe vonultak. Leben verboten (Élni tilos) című regénye 1934-ben jelenhetett meg angol fordításban. 1937-ben született, évtizedekig ki sem adott disztópikus regénye, a Die Eingeborenen von Maria Blut (Maria Blut benszülöttjei) friss, aktuális nyelven szól vallási őrületről, tudományellenességről és jobboldali összeesküvés-elméletekről az osztrák tartományokban. Lazar 1939-ben Stockholmba menekült, ahol az emigráns közösség (és ellenállás) központi figurája lett. 1948. március 30-án Stockholmban gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.
Regényei halála után feledésbe merültek, de 2014-es újrakiadása nyomán ismét felfedezték. A Leben verboten! felkerült a bestsellerlistákra, bécsi színházak, az Akademietheater és a Burgtheater előadták drámáit, a 2023-as berlini színházi találkozón is játszották darabját.
Kassák Lajos→
és Németh Andor→
rövidéletű lapjában, a 2X2-ben→
látott napvilágot egy novellája, Beáta húga címmel. A szöveget a két szerkesztő közül Németh Andor közölte, aki a megjelenési körülményekről így írt: „…egy magyar származású, de németül író hölgy novelláját közöltem, akivel Balázs Béla hozott össze, és akiből később jó írónő lett.” A novella két fiatal, művészkörökben nevelkedő lánytestvérről szól, akik elhidegülnek egymástól, mert a fiatalabbik – szinte öntudatlanul, és közben egy másik férfira gondolva – lassan elszereti nővére választottját. A szöveg alapvetően nem tekinthető avantgárdnak, de testmegjelenítéseit illetően fedezhetünk fel benne expresszionista jellegzetességeket.
Lázár Mária. „Beáta húga”. 2X2 1. (1. sz.): 6–9.
Tverdota György. „2x2 – Kassák Lajos és Németh Andor közös folyóirata (1922)”. In Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-tői a Dokumentumig (1915–1927), szerkesztette Balázs Eszter, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál.
Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum Kassák Alapítvány 2017. 159–171.
Uwe Mattheiß. „Wie konnte die wegweisende Autorin Maria Lazar vergessen werden?”. Der Standard. 27. August 2023. https://www.derstandard.at/story/3000000184253/wie-konnte-die-wegweisende-autorin-maria-lazar-vergessen-werden
„Lazar, Maria; verheiratete Strindberg, Ps. Esther Grenen (1895–1948), Schriftstellerin”. Austrian Centre for Digital Humanities and Cultural Heritage, Österreichisches Biographisches Lexikon ab 1815 (2. überarbeitete Auflage - online ), https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_L/Lazar_Maria_1895_1948.xml
Wien Gesichte Wiki, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Maria_Lazar