Hajnóczy Péter Juhász Ferencnek (Q480992)

1979. július 7. Kedves Juhász Ferenc, közlöm Veled; nem óhajtok tulajdon egérfogómban eljátszani a szalonna – ráadásul avas szalonna – szerepét. Tenéked tele gatyád, ne feledkezz meg legalább a kölnivízről! Egyetlen nap öt ember – köztük Te is – minősítették új regényemet zseniálisnak. Igaz: Te zsenialitással kevert közölhetetlenséget emlegettél, és elmenekültél a főszerkesztői értekezletre, ahol – meglehet – az irodalom torkára fonódó hosszú, ápolt körmű, fehér és hegyes ujjakról tartottál előadást alkalmazottaidnak. Tudom, eme üdvösséges sugallat honnan, kiktől született. Illetve: megszületni, hál’ Istennek megszületett az már jó harminc esztendővel ezelőtt, de néhány szűk éven át hibernálódtatott. Lehet, néked ez jó, vagy avval biztatod Magad: lehetne még rosszabb. Kénytelen vagyok állítólagos pápáitokra, Marxra, Leninre hivatkozni, akik – jól tudod – egyesek megítélése szerint nem voltak elég használható marxisták és leninisták. Így történt hát, hogy műveiket csonkán, meghúzva – ez alatt azt értem, egész köteteiket kihagyva – jelentették meg.(Ámbár ne feledjük el, hogy kb. tízmillió magyar mégsem hülye.) Elvették a kajánkat, a borunkat, és már úgy látszik: olvasni sem lehet.Figyelmeztetlek: a paraszt vagy a vasbetonszerelő egyáltalán nem hülye. Figyelmeztetlek: az ötvenes évek funkcionáriusainak nem lesz módjuk kiosztani nékünk azokat a lapokat amelyeket kiosztottak az ötvenes években. Figyelmeztetlek: ha írásomat zseniálisnak tartod, és éppen ezért közölni nem mered, éppen saját írásaidról mondasz szentenciákat. Figyelmeztetlek Lenin szavaira, amelyeket – ő maga elsősorban – de Ti csakugyan „zseniálisan” csűrtök és csavartok. Egy hulla és mindenféleképpen értelmezhető könyvei Titeket sem a pokolba, sem a Paradicsomba bevezetni nem fognak. Az a 20%, amely hazánkban 80% kurvát és stricit tart el: gondolkodik, és levonja a levonandó következtetéseket. Figyelmeztetlek: a napi öt étkezésetekért, luxuslakásotokért, luxusfeleségetekért, luxuskurváitokért, luxusnyaralóitokért nem megyek pergőtűzbe, ellenkezőleg: dolgozom és kivárom az én időmet, hasonlóan a vasbetonszerelőhöz. Nincs kajánk, borunk, lakásunk, de – hidd meg – majd lesz. Ti tanítottatok meg reá, hogyan kell mindezt elvenni Tőletek, akik hasznos munkát csak ennyit végeztetek. Köszönet érte. Szépen és könnyen tűntök majd el, akár egy sündisznófing. Hajnóczy Péter