Pszichobiográfia és patográfia Magyarországon, 1912–1990 (Q430637)
From wikibase-docker
No description defined
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
Pszichobiográfia és patográfia Magyarországon, 1912–1990
|
No description defined
|
Statements
Kőváry Zoltán
0 references
3
0 references
3–4
0 references
2013
0 references
53–78
0 references
Csáth Géza munkásságának pszichoanalitikus vonatkozásai. Említett műve: Az elmebetegségek psychikus mechanismusa [1912] = Egy elmebeteg nő naplója. Csáth Géza pszichoanalitikus módszert használt egyik betegénél. Szilágyi Géza költő közelállt a magyar pszichoanalitikus mozgalomhoz, tanulmányt írt Vajda Jánosról, ami megjelent a Lélekelemzési tanulmányok című kötetben, 1933-ban. Nyírő Gyula cikket írt Ady Endre három verséről elmeorvosi nézőpontból [1929]. Kosztolányi Dezső előadást tartott az 1924-ben alakult Magyar Gyermektanulmányi és Gyakorlati Lélektani Társaság szemináriumán, ami megjelent a Tehetség-problémák című könyvben [1930]. Nemes Lívia művészetpszichológiai írásai Kosztolányiról, Babitsról, Karinthyról, József Attiláról és Illyés Gyuláról Alkotó és alkotás című könyvében [1994]. Wagner Lilla A negyedik Petőfi [1972] című pszichoanalitikus könyvében mélylélektani módszerrel elemezte Petőfi személyiségét és életművét. József Attila gyógykezeléséről. Benedek István patográfiai nézőpontokat is alkalmazó irodalomtörténeti esszéket közölt az Aranyketrec [1957] és Az író lelke [1978] című könyvében. Varga Ervin patográfiája József Attiláról. Halász László irodalompszichológiai könyvének Példa az írói tehetség pszichografikus vizsgálatára című fejezete Karinthy Frigyesről szól. (Hungarian)
0 references
mib2013Kőváry 2013
0 references