Forró Pál

Forró Pál (Bécs, 1884. február 22. – Budapest, 1942. január 29.), ügyvéd, író, színműíró, forgatókönyvíró, műfordító. A jogi egyetem elvégzése után az általa alapított ügyvédi irodában praktizált, majd kereskedelmi iskolában tanított. Első regényével viszonylag későn, 33 évesen jelentkezett (Egy diákkor története, 1917). Ettől kezdve dramaturgként is dolgozott. A két világháború között az egyik legolvasottabb magyar szerző volt, főleg ponyvaregényeket írt (többet álnéven), számos könnyed színdarabját bemutatták. A korai magyar film egyik úttörője, az Országos Magyar Filmegyesület alelnöke volt.  Réti Irén a Ma→ 1917/9-es számába írt recenziót debütáló könyvéről, amelyet „psycho-analitikus” regénynek nevezett. Számtalan stiláris hibája, magyartalansága ellenére a [sic!] Freund-féle elméletek közvetítése miatt kiemelte „kezdeményező jelentőségét”.

Réti Irén. „Forró Pál: Egy diákkor története”. Ma 2, 9. sz. (1917): 145.