Dzirkal Arnold

Dzirkal, Arnold (Dzirkal, Arnolds, Dsirkal, Arnold; Dsirlkals, Arnold, Dzirkalis, Arnold) (Meirāni/Kaiserreich Oroszország [ma Lettország], 1896–1944?): lett szobrász.

Arnold Dzirkal berlini tartózkodása alatt az ún. második futurizmus irányzatával került kapcsolatba. Marinetti Le Futurisme mondial. Manifeste à Paris című kiáltványában Dzirkalt a Berlini Csoport tagjai között említi, (az akkor Karl Zalit néven ismert) Kārlis Zāle, Romans Suta, Aleksandra Beļcova és Niklāvs Strunke társaságában.

Ruggero Vasari a Der Futurismus negyedik számában több művészt, köztük Dzirkalt is, a „legfontosabb futurista művészek” közé sorolt. Kiadott egy Futuristische Postkarten című sorozatot is a Der Futurismus galériához kötődő művészek műveit reprodukálva, s ezek között Zāle és Dzirkals két szobra is szerepelt.

Puni, Zāle és Dzirkal Szintézis-csoportként mutatták be közös kiáltványukat a szintetikus művészet művészetszemléletéről a haladó művészek első nemzetközi kongresszusán, Düsseldorfban (1922. május 29–31.). A manifesztumot Zāle olvasta fel a kongresszus második napján, majd később a De Stijl különszámában is megjelent. Nagy hatással volt a csoportra Enrico Prampolini, aki noha az avantgárd internacionalizmus védelmében lépett fel, később a „gépesztétika és a mechanikus művészet” futurista programját képviselte: ennek jegyében jelentette ki a Szintézis Csoport, hogy a szobrászati alkotásoknak gépszerűnek és célelvűnek kell lenniük. A kiáltványt aláíró művészek a művészet autonómiája mellett állnak ki, többek között az – úgy tűnik – általuk egyébként támogatott szocializmus eszméje ellenében is. A szöveget a Ma az 1822/8. számában hozta le.

Dzirkal és Kārlis Zāle együtt szerkesztették a Laikmets című folyóiratot, amelynek négy száma jelent meg Berlinben.

Puni, Iwan, Zalit, Karl és Dzirkal, Arnold. „A szintetikus művészcsoport proklamációja a kongresszus tárgykörébe nem tartozó kérdésekről”. Ma 7, 8. sz. (1922): 61–62.

Brasliņa, Aija. „Latvian Modernists in Berlin and Rome in the 1920s: Encounters with secondo futurismo”, International Yearbook of Futurism Studies, 1. sz. (2011): 231–261. https://doi.org/10.1515/9783110237771.231.