Cserna Andor

Cserna Andor (születési neve: Grünfeld Ármin) (Budapest, 1885. ápr. 24. – Budapest, 1933. márc. 23.):zenekritikus, író, műfordító. Pályáját a függetlenségi Egyetértésnél kezdte, majd a polgári radikális Világszerkesztőségébe került. Volt rendőri riporter, törvényszéki és parlamenti tudósító. 1911-ben megalapította és szerkesztette az Auróra című lapot, mely később a Nyolcak hivatalos lapjának számított. 1913-tól Az Est szerkesztőségi titkára, később zenei rovatvezetője, egyik legjelentősebb zenekritikusa. Szerkesztette a Magyar Bélyegújságot (1919) és a Szöveges Színlapot (1927-től). Kritikai munkásságán kívül több zenei tárgyú könyvet írt, műfordításai (többek között: Heinrich Heine, Barbusse, Wagner, E. T. A. Hoffmann, Stendhal,Romain Rolland, Oscar Wilde ) jelentek meg, valamint a következő önálló kötetei: egy tanulmány Richard Strauss Saloméjáról, 1906-ban a legelső tanulmány Wagner Parsifaljáról, ezenkívül összeállította a Wilde-, Beethoven-, France- és Tolsztoj-breviáriumot.

A Tett 1916-os internacionális számában megjelent Irwin Shaw-fordítása Impresszionizmus címmel, amelyben a szerző az impresszionizmus szerepét vizsgálja, úgy az általa fontosnak és meghatározó jelentőségűnek tartott művészekét (Whistler, Monet), mint a tehetségtelen, és emiatt mesterségbeli tudásuk hiányosságait az irányzat jellegzetességeivel elleplező kontárokét.

Shaw, Bernard. „Impresszionizmus”. Ford. Cserna Andor. A Tett, Internacionális szám (1916. aug. 1.): 298–300.