Annotáció Q339770

99.

K: V-an. V 648. sz. Petőfi István: „Költemények, 1844-1858" című 8-rét nagyságú, 64 levél terjedelmű, 1—116. lapig saját kezűleg beírt, összefűzött versgyűjteménye 3-4. lapján. Verseinek korábban összeírt gyűjteményébe (Versek és Hadjárati 'a Uti Jegyzetek", uo. V-an. V 649. sz., leírását l. 82. sz. jegyz.) ezt nem vette föl, ezért csak a későbbi kéziratból közölhetjük. —

M: „Petőfi István versei." (Szerk. Dr. Bajza József.) Bp. 1909. 41—42. A csak évszámmal datált költemény feltehetőleg 1845 végén: nov.—dec. folyamán keletkezett, ti. P Képzetem című versének szövegszerű hatása mutatható ki benne (I. alább); márpedig ez a PDI 1845. okt. 30-i számában jelent meg először (I. EPN 153.). P feltehetőleg rendszeresen elküldte neki a lapot ( Mészáros legény az öcsém, de végtelenűl szeret olvasni" — írta 1847. ápr. 1-i levelében Kovács Pálnak, amikor arra kérte, hogy a Hazánk című győri lap számait — helyette — Istvánnak küldje, I. VP 7. k. 55.). — Az ifjabb Petrovics István kunszentmiklósi hússzékbérleti szerződése 1845. október végével járt le, s ezt követőleg a Veszprém megyei Várpalotára költözött (vö. Mezősi Károly: „Újabb adatok Petőfi kunszentmiklósi kapcsolatairól." ItK 1963. 480—483., úk. Mezősi: KP 201—203.- I. még 97. sz. jegyz.); valószínű, hogy ezt a bátyjáról szóló versét 1845 utolsó két hónapjában és ott írta. —

Gyenge madár képzeletem / magasra nem röpithetem; / Alant jár az a föld felett": vö. e sorokat P Képzetem című, 1845. aug. vége-szept. eleje tájt keletkezett és a PDl 1845. okt. 30-i sz.-ában megjelent (I. EPN 153.) versének kezdetével: „Még mit nem mondanak! / Hogy az én képzetem / Alant jár, magasra / Föl nem röpíthetem. / Lent jár a föld szinén, ". . . Ehhez hasonló, szinte szó szerinti átvételek P verseiből gyakoriak öccse verseiben; bizonyos tehát, hogy nem véletlen összecsengésről van szó.