Annotáció Q334213

From wikibase-docker

86.

K: Horváth Ödön „Az eperjesi collegiumi Magyar Társaság jegyzőkönyvei 1845-ből" című kéziratos forrásra utal szövegünkben id. kötete „Használt művek" című irodalomjegyzékében (29. I.). Ezt újabban (az 1960-as évek végén, majd 1985-ben is) hasztalan kerestük a helyszínen (csak az 1840-1844., iII. az 1847/1848. iskolaév folyamán készültekre akadtunk rá, vö. 80., ill. 186. sz. jegyz.), ezért vagyunk kénytelenek Horváth közlésére támaszkodni — itt és a további (1845. ápr. 19-i és 26-i) adatok esetében is. —

M: Horváth Ödön írásán kívül, mely az Eperjesi Lapok 1899. nov. 5-i 44. sz. 4—5. lapján is megjelent, két további, az eperjesi Képző Társaság ekkori működését is érintő forrásból merítettünk: Kadlecsik Richárd: „Az eperjesi nyelvművelő társulat multjából", FővL 1869. ápr. 13., - 326[helyesen 330.]–331; Mikola János: „A collegiumi Magyar Társaság története. 1827—1860." A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerület eperjesi collegiumának értesítője 1902/1903. Eperjes, 1903. 1—24. (P két látogatásáról a 18. lapon.) Ez utóbbit a jegyzőkönyvi szövegek szempontjából nem vettük figyelembe, mert a bennünket érdeklő adatoknak csak töredékeit idézi. (Az itt szóban forgó, P-vonatkozású művet egyáltalán nem említi.)

P 1845. ápr. 4.—máj. 2. közt Eperjesen Kerényi Frigyes vendége (vö. VP 5. k. 201.). Ezalatt két ízben is ellátogat a helybeli evangélikus kollégium Magyar Társaságának ülésére: ápr. 19-én és 26-án (l. kötetünkben az idézett jegyzőkönyvi adatokat és jegyzeteiket). P diákkorában maga is tagja volt a selmeci, majd a pápai Képző Társaságnak (I. 17., ill. 61. sz. adat és jegyz.), s feltehetőleg már akkoriban eljutott hozzá az 1827 óta fennálló eperjesi „nyelvmívelő egylet" híre. (Erről I. Bodolay 172-177., ill. 238-245.). De ha előbb nem, eperjesi tartózkodása idején bizonyára felfigyelt az itteni diákok irodalmi tevékenységére, elsősorban éppen Kerényi révén, ki korábban mint tanuló ugyancsak „rendes működő tagja volt" a Társaságnak (l. Kadlecsik R. i. cikkét). — Petőfi hozzánk érkeztekor: a forrásokból nem derül ki, ki volt ennek a „mű"-nek a szerzője, s az is csak gyanítható, hogy üdvözlő költemény volt; bírálója, Polgár Lajos az ápr. 26-i ülésen mondta el róla véleményét (I. az akkori jegyzőkönyvi adatot és alábbi jegyzetét).