Annotáció Q334165

94.

K: Martin (Turócszentmárton), Szlovákia, Štatny Oblastny Archív SSR. Banská Bystrica-Radvan nad Hronom (Állami Területi Levéltár, Besztercebánya-Radvány.). Gemer- malohontská Župa. Kongregacné protokoly. (Gömör-Kishont vármegyei közgyűlési jegyzőkönyvek) Sign. GMZ, 1845. kp. 70. — Fénymásolata: OL, Mikrofilmtár C 1515. sz. tekercs. — Gépiratos másolata (1958-ból) a PIM Kézirattárában található, V. 3939. sz. alatt; a kísérőlevél szerint Holéczy Miklós, annak idején a rimaszombati járási múzeum munkatársa készítette, s küldte meg 1958. jún. 27-én Dienes András P-kutatónak. —

M: Ratzky Rita közleménye keretében, ItK 1986. 298—301.

A költő Gömör megyei táblabíróvá választásának ténye úgyszólván kezdettől fogva ismeretes a P-irodalomban; maga a költő néhány nappal később a Pesti Divatlapnak küldött „Nyilt levelét" így írta alá: „Petőfi Sándor, május 29-e óta Gömör-megye táblabirája." (PDI 1845. II. 12. sz. jún. 19., 358.), Uti jegyzeteiben meg, melyeket az Élk júl. 5-étől kezdve öt részletben közölt, a tisztújításról szólva egyetlen mondatot a maga ügyének is szentelt: ,,. . . kineveztettem és fölesküdtem táblabirónak. . .ISten és Gömörmegye kegyelméből" (VP 5. k. 30.) Berecz Károly emlékezése szerint a közeli Kisfaludon lakó Adorján Boldizsárnak (kivel P állítólag már előbb Pesten megismerkedett, vö. FPÉ 2. k. 124.), támadt az az ötlete, hogy a költőt a Gömör megyei tisztújításon táblabírává kellene választani (B. K.: „A régi »fiatal Magyarország«". Bp. 1898. 15., vö. VP 7. k. 401—402.); tény, hogy Adorján is jelen volt, sőt a feljebb leírt másolat kézírásos kiegészítése szerint (melynek eredetijét nem láttuk) járási alszolgabírónak jelölték, de végül is nem őt választották meg (Jkv. 984. pont). P a tisztújítás 3. és utolsó napján, máj. 29-én — pesti lakos létére —a 48 „megyebeli" táblabíró egyike lett, de ez nyilván csak apró jegyzőkönyvi hanyagság: Zemplén megyei táblabíróvá választásának jegyzőkönyvi megörökítésekor a nevét tartalmazó ugyancsak hosszú listát így vezették be: „A Megyebeli s más folyamodó egyénekből" (ti. táblabíróvá választattak:) stb. (I. 130. sz. adat). A költő a megyebeliek közül személyesen megjelent 22 gömöri lakossal együtt tette le a „Táblabírói hit"-et (esküt). Ennek szövegét a jegyzőkönyv nem tartalmazza; sajnos, másutt sem találtunk rá. — A névsorból ismerős Máriássy Béla, aki „Tompa Mihály Eperjesen" című, fél évszázaddal később megjelent emlékezésében (Eperjes, 1902. 37 1.) P-ről is szólt; ezen a rimaszombati tisztújításon — úgy látszik — személyesen nem vett részt (az esküt tettek névsorában nem szerepel); továbbá Haviár Dániel rimaszombati evangélikus lelkész, akinek „Az »erdei lak« Eperjes mellett" címen P, Tompa és Kerényi Frigyes nevezetes költői versenyéről írt beszámolót köszönhetjük (Hazánk s a Külföld 1869. jan. 7., vö. Hatv² 1. k. 732.)