Annotáció Q330370

K: Lh. ism. (L. feljebb a 25. sz. jegyz.) — M: Baróti 383.; a 7. és 8. sz. lapalji jegyzetben utal a szövege szerint nem ismert rendelkezés parancskönyvi dátumára, de az eredeti német szövegből semmit sem közöl; ezért azt sem tudjuk, hogy az ezredparancs tartalmazza-e a leszerelők névsorát, tehát hogy név szerint említi-e P-t. Előadja viszont — utalva az 1840. szept. 9-i és 1841. jan. 6-i ezredparancsra —, hogy e nagyarányú elbocsátás „a haditanács intézkedése folytán történt, mely szerint az 1839/40-iki országgyűlésen megszavazott újoncoknak felét be kellett osztani az ezredekbe, de előbb a kiszolgált vagy szolgálatra kevésbé alkalmas embereket el kellett távolítani, hogy az újoncoknak helyet csináljanak. Ez az intézkedés megkönnyítette Petőfi szabadulását a katonaságtól."

A transzport febr. 20-a táján érkezett a tényleges leszerelés helyére, Sopronba (I. köv. jegyz.). — Baróti (383.; 9. sz. lapalji jegyz.) utal az 1841. febr. 1-i ezredparancsra, mely szerint a Zágrábból febr. 10-én elindított leszerelő transzportot (ezen a napon vagy egy-két nappal előbb?) Balthasar Simunich tábornok (később az 1848/49. évi magyarországi hadműveletekben is szerepet játszott osztrák hadvezér) megszemlélte. A Katona vagyok én... című 1844. évi P-vers e sorai: „Mi lett a jutalmam, mikor kiszolgáltam? / A generális megveregette vállam" szerintünk a legtermészetesebben ehhez az alkalomhoz kapcsolhatók, amikor a költő tanúja volt „kiszolgált" (hatévi idejüket letöltött) katonák búcsúztatásának. Dienes (TanPet 37.) úgy véli, hogy Ladislaus Kussevich von Samobor vezérőrnagy lehetett ez a „generális", de feltevése alighanem Bayer 1879. tévedésén alapul; tudtunkkal Kussevich P alkalmatlansági felülvizsgálatain nem vett részt.