Adattári adat Q345280

From wikibase-docker

107. Ausztria elleni gyűlöletéről, szélsőséges politikai nézeteiről írt kémjelentés az osztrák államtanács előtt

Bécs, 1846. jún. 23.

Pest 16. Mai [!helyesen: Jún.] Im Modeblatte zu Pest ist ein Gedicht erschienen, welches das Zusammentreffen des Deák mit baron Nikol[aus] Wesselényi und dem Dichter Vörösmarthy[!] auf des ersteren Landgute Zsibó in Siebenbürgen betrifft. Dieses Gedicht soll dem[!] Alexander Peteőffy ehemals Soldat, 25 Jahre alt, zum Verfasser haben, der seiner Individualität nach, äußerst gefährlich erscheint, und mit einem tieferen Charakter einen glühenden Haß gegen Österreich, und die überspanntesten Ideen von Freiheit besitzt. Er soll bereits eine schriftliche Schmähung des österr[eichischen] Ministeriums versucht, und einen Aufruf an Ungarn zur Befreiung Polens, dann ein anderes revolutionäres Gedicht verfaßt haben. Er hatte schon Auftritte mit dem Censor, welcher in einem Aufsatze beleidigende Ausdrücke gegen die Geistlichkeit strich, und dadurch Peteőffy zur Äußerung veranlabte, ob denn die kathol[ische] Geistlichkeit unverletzlich sei, es werde schon eine Zeit kommen, und diese sei nicht ferne, wo er mit seinem Säbel in der Eingeweiden der Geistlichkeit wühlen werde. In einem anderen von der Censur nicht zugelassenen Aufsatze läßt er einen Freund dem Freunde schreiben: duellire nicht, schone dein Leben, spare es auf; bis es losbrechen wird gegen die Jetzigen Tyranfn]en und Machthaber: sei versichert, daß so wie es einst eine Sündfluth gab, so wird es ein Schlachten geben, dessen Bluttstrom der Sündfluth nicht nachstehen soll.

[A pesti Divatlapban egy vers jelent meg, amely Deáknak báró Wesselényi Miklóssal és Vörösmarty költővel az előbbinek zsibói birtokán, Erdélyben történt találkozásáról szól. Ezt a verset állítólag Peteőffy írta, aki egyéniségéből ítélve, roppant veszélyesnek látszik. Izzó gyűlölet tölti el Ausztria ellen, és a szabadságról igen szélsőséges nézeteket vall. Állítólag próbálkozott már az osztrák minisztérium írásbeli becsmérlésével és egy Magyar- országhoz intézendő felhívással Lengyelország felszabadítására, majd egy másik forradalmi költeményt is írt. Ismételten összetűzött a cenzorral, aki egyik cikkéből a papságot sértő kifejezéseket törölte, s ezzel Peteőffyt arra a kijelentésre ragadtatta, hogy a katolikus papság netán sérthetetlen? s majd, nem is sokára eljön az az idő, amikor ő [Petőfi] kardjával a papok beleiben fog vájkálni. Egy másik, a cenzúrától elutasított cikkében valakivel azt íratja a barátjának: ne párbajozz, kíméld életedet, vigyázz rá mindaddig, amíg megkezdődik a - harc a mai zsarnokok és hatalmasságok ellen; biztos lehetsz benne, hogy olyan vérözön j támad az öldöklés nyomán, amilyen valamikor az özönvíz volt.]