Gr. Gyulay Lajos naplójából 1848. febr. 21. (Q330301)
From wikibase-docker
Revision as of 09:02, 12 June 2023 by JakabÉva (talk | contribs) (Changed claim: Property:P70: Item:Q329269)
data in repository, diary, Petőfi-adattár II./Naplók/8., 1987.
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
Gr. Gyulay Lajos naplójából 1848. febr. 21.
|
data in repository, diary, Petőfi-adattár II./Naplók/8., 1987.
|
Statements
21 February 1848Gregorian
0 references
K: Egyetemi Könyvtár (Kolozsvár), ill. a Román Tudományos Akadémia Kolozsvári Történelmi Levéltára. M: a gyűjteményünkben szereplő részleteket közli Pándi Pál: „Tallózás erdélyi levéltárakban. (I.)” It 1957. 136-137. Gr. Gyulay Lajos: erdélyi ellenzéki politikus (1800-1869).1848-ban Hunyad megye nemzetgyűlési képviselője. Naplója, amelyet 1815-től 1868-ig vezetett, s amelynek teljes anyaga 126 kötetet tett ki, mindmáig kiadatlan. Az Ellenőrt: a zsebkönyv (,,Ellenőr, Politikai zsebkönyv.” A pesti ellenzéki kör megbízásából szerkeszti Bajza. Németországban. 1847.)1848. febr. 5. körül jelent meg. (EPN 383.) P. Palota és kunyhó c. verse a 386., Dalaim c. verse a 114.lapon található. Jósika Lajos: br. Jósika Lajos (1807-1891) az erdélyi kormányszék tanácsosa, Doboka vármegye főispánja, az erdélyi konzervatívok egyik vezetője. Petőffynek egy vad indulatú verse: „Gyulai 1848 júniusában Pestre utazott, hogy részt vegyen a nemzetgyűlés munkájában. Szállásának asztalán az előtte ott lakók néhány kéziratos papírlapot felejtettek, köztük egy pecsovicsok ellen készült kis gúnyverset és Petőfi költeményének az általunk ismertnél rövidebb változatát.” (Pándi i. h. 137.)[Kiss József jegyzete] (Hungarian)
161.
0 references
[...] Hernyei Gergely kolozsvári református papunk vala éppen nálam kölcsönözni akart, de oly nagy summát, mellyel én neki legjobb akarattal sem szolgálhatok. Az Ellenőrt hozá magával, Ellenzék most kijött zsebkönyvét, melyet már tegnapelőtte láttam Casinóban ugy látszik megfelel nevének, mert pártdühvel van irva. Peteőffynek Palota és gunyhó cimü verse úgy látszik, valóságos destrukciót lehelő költemény, melyben az orzott vagyonból emelt palotákat már romjaikban mutatja. Mint Paprika Miklós Hazánkban a kolozsvári hölgyekről kivétel nélkül azt irja, hogy a polák katonatiszteket inkább kedvelik a honi ... [olvashatatlan szó] nevet viselő tiszteknél hibásan, úgy Dominus Peteöffy is, ki nékem egyébaránt igen kedves költérem nagyon hibázik, ha minden palotát kivétel nélkül le akar rombolni. Mi lenne architekturából, egyáltaljában művészetből, ha csak gunyhós emberek volnának. [...]
0 references