Difference between revisions of "Kaffka Margit"
(Created page with "'''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.): író, költő, polgári isk...") |
|||
| (One intermediate revision by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''Kaffka Margit''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) | + | '''[[Item:Q45910|Kaffka Margit]]''' (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) ('''Nagykároly''', 1880. június 10. – '''Budapest''', 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A '''''Nyugat<code>→</code>''''' köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (''Színek és évek'', 1912; ''Hangyaboly'', 1917). '''''A Tett<code>→</code>''''' 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt ''Két nyár'' című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' '''Réti Irén<code>→</code>''' egy évvel később kudarcnak nevezte az ''Állomások''at az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (''Ma'', 1917/5). '''[[Item:Q45937|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Szintetikus irodalom''ban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (''Ma'', 1916/2). |
| + | |||
Latest revision as of 15:37, 3 January 2024
Kaffka Margit (Kafka Margit, Fröhlichné Kaffka Margit, F. Kaffka Margit) (Nagykároly, 1880. június 10. – Budapest, 1918. december 1.) író, költő, polgári iskolai tanár. 1907-ig Miskolcon, majd a fővárosban élt, 1914-ig több helyen tanított, a világháború kezdetekor vált szabadfoglalkozású íróvá. A Nyugat→ köréhez kapcsolódott szorosan, ismertségét az 1910-es években íródott regényeinek köszönhette (Színek és évek, 1912; Hangyaboly, 1917). A Tett→ 1916/16-os számába Wirkmann Imre írt Két nyár című kötetéről, kiemelve a címadó darab szuggesztív pszichológiai naturalizmusát, illetve a kötetet záró háborús jegyzetek „megkapó líraiságát”. A Mában→ Réti Irén→ egy évvel később kudarcnak nevezte az Állomásokat az epika „hatástalansága”, a szereplők túlzott idealizálása, illetve a szétfolyó kompozíció miatt. Réti szerint a regényt a „nagyigényűség” helyett a „folytatásíró felelőtlensége” jellemzi (Ma, 1917/5). Kassák→ a Szintetikus irodalomban az analitikus irány (például Ambrus Zoltánnál) „cizelláltabb”, művészibb alkotójaként említette. (Ma, 1916/2).
Wirkmann Imre. „Kaffka Margit: Két nyár”. A Tett 2, 16. sz. (1916): 274.
Réti Irén. „Állomások”. Ma 2, 5. sz. (1917): 78–79.
Z. L. [Zilahi László?]. „Egy sírról”. Jövő, 1922. december 10., 4.
Schöpflin Aladár. „Kaffka Margit”. Kortárs 1, 8. sz. (1948): 226.