Difference between revisions of "Lázár Mária"
(Created page with "'''Lázár Mária''' ('''Maria Lazar,''' '''Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg''', írói álneve''': Esther Grenen''') '''(Bécs, 1895. november 22.– Stockh...") |
|||
| (2 intermediate revisions by 2 users not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''Lázár Mária''' ( | + | '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q243897 Lázár Mária]''' (Maria Lazar, Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg, írói álneve: Esther Grenen) ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]''', 1895. november 22.– '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q17424 Stockholm]''', 1948. március 30.) magyar–cseh származású osztrák-svéd író, drámaíró, újságíró, műfordító. Ausztriában ('''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q99 Bécs]'''ben<code>→</code>), Dániában, majd 1938-tól Svédországban élt. |
| − | Maria Lazar zsidó származású felmenői az 1870-es évektől kezdve Morvaországból és Magyarországról érkeztek Bécsbe. Apja, Adolf Josef Lazar cseh vasúti tisztviselő volt, anyja a Székesfehérvárról származó Theresia Caesarina Seligmann. Nyolc gyermekük közül Maria Lazar volt a legfiatalabb A család áttért a katolikus hitre. Egyik nővére Auguste Lazar, ismert gyermekkönyvíró. Az iskolában verseivel hívta fel magára a figyelmet. A bécsi baloldali kulturális közegben számos progresszív értelmiségivel (Elias Canetti, Karin Michaelis stb.) megismerkedett, 1916-ban Oskar Kokoschka ''Hölgy papagájjal'' címmel festett portrét róla. | + | Maria Lazar zsidó származású felmenői az 1870-es évektől kezdve Morvaországból és Magyarországról érkeztek Bécsbe. Apja, Adolf Josef Lazar cseh vasúti tisztviselő volt, anyja a Székesfehérvárról származó Theresia Caesarina Seligmann. Nyolc gyermekük közül Maria Lazar volt a legfiatalabb A család áttért a katolikus hitre. Egyik nővére Auguste Lazar, ismert gyermekkönyvíró. Az iskolában verseivel hívta fel magára a figyelmet. A bécsi baloldali kulturális közegben számos progresszív értelmiségivel ('''Elias Canetti<code>→</code>''', Karin Michaelis stb.) megismerkedett, 1916-ban '''Oskar Kokoschka<code>→</code>''' ''Hölgy papagájjal'' címmel festett portrét róla. |
Első, korai regénye, a ''Die Vergiftung'' ''(A mérgezés)'' csak 1920-ban jelent meg. | Első, korai regénye, a ''Die Vergiftung'' ''(A mérgezés)'' csak 1920-ban jelent meg. | ||
| − | Filozófiát és történelmet tanult a bécsi egyetemen, majd az irodalomra és az újságírásra koncentrált. 1921 márciusában a Neue Wiener Bühne előadta ''Der Henker'' című egyfelvonásosát. 1922 végén Lazar a ''Der Tag'' című bécsi lapnál kezdett dolgozni, ahová Robert Musil és Balázs Béla | + | Filozófiát és történelmet tanult a bécsi egyetemen, majd az irodalomra és az újságírásra koncentrált. 1921 márciusában a Neue Wiener Bühne előadta ''Der Henker'' című egyfelvonásosát. 1922 végén Lazar a ''Der Tag'' című bécsi lapnál kezdett dolgozni, ahová '''Robert Musil<code>→</code>''' és '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q39929 Balázs Béla]'''<code>→</code> – akit Lazar jól ismert – ugyancsak publikált. Számos más, többnyire a szociáldemokráciához közeli lapba is írt. 1923-ban feleségül ment Friedrich Strindberg újságíróhoz, '''Frank Wedekind<code>→</code>''' és Frieda Uhl fiához (utóbbi korábban '''August Strindberg<code>→</code>''' felesége volt). 1927-ben elváltak. Lazar az 1920-as évek végén egyedülálló anyaként főleg műfordítóként dolgozott, dánból (Karin Michaelis) és angolból ('''E. A. Poe<code>→</code>''', F. Scott Fitzgerald) fordított. Megkapta a svéd állampolgárságot. |
| − | 1929-30-tól Maria Lazar Esther Grenen álnéven publikált, saját nevét csak fordítóként tüntette fel. A ''Der Fall Rist'' és a ''Veritas verhext die Stadt'' folytatásos regényekként sikerrel jelentek meg bécsi és berlini folyóiratokban. 1933-ban Maria Lazar drámaíróként is újra hírnevet szerzett magának ( | + | 1929-30-tól Maria Lazar Esther Grenen álnéven publikált, saját nevét csak fordítóként tüntette fel. A ''Der Fall Rist'' és a ''Veritas verhext die Stadt'' folytatásos regényekként sikerrel jelentek meg bécsi és berlini folyóiratokban. 1933-ban Maria Lazar drámaíróként is újra hírnevet szerzett magának ('''Sczeczin'''ben, '''London'''ban<code>→</code> és Koppenhágában is bemutatták darabját). A Reichstag felgyújtása után Karin Michaelistől kért segítséget magának, lányának, valamint Helene Weigel és '''Bertolt Brecht<code>→</code>''' családjának. Michaelis támogatásával 1933 nyarán sikerült elhagyniuk az országot és dániai száműzetésbe vonultak. ''Leben verboten (Élni tilos)'' című regénye 1934-ben jelenhetett meg angol fordításban. 1937-ben született, évtizedekig ki sem adott disztópikus regénye, a ''Die Eingeborenen von Maria Blut'' ''(Maria Blut benszülöttjei)'' friss, aktuális nyelven szól vallási őrületről, tudományellenességről és jobboldali összeesküvés-elméletekről az osztrák tartományokban. Lazar 1939-ben Stockholmba menekült, ahol az emigráns közösség (és ellenállás) központi figurája lett. 1948. március 30-án Stockholmban gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett. |
Regényei halála után feledésbe merültek, de 2014-es újrakiadása nyomán ismét felfedezték. A ''Leben verboten!'' felkerült a bestsellerlistákra, bécsi színházak, az Akademietheater és a Burgtheater előadták drámáit, a 2023-as berlini színházi találkozón is játszották darabját. | Regényei halála után feledésbe merültek, de 2014-es újrakiadása nyomán ismét felfedezték. A ''Leben verboten!'' felkerült a bestsellerlistákra, bécsi színházak, az Akademietheater és a Burgtheater előadták drámáit, a 2023-as berlini színházi találkozón is játszották darabját. | ||
| − | Kassák Lajos és Németh Andor rövidéletű lapjában, a ''2X2''-ben látott napvilágot egy novellája, ''Beáta húga'' címmel. A szöveget a két szerkesztő közül Németh Andor közölte, aki a megjelenési körülményekről így írt: „…egy magyar származású, de németül író hölgy novelláját közöltem, akivel Balázs Béla hozott össze, és akiből később jó írónő lett.” A novella két fiatal, művészkörökben nevelkedő lánytestvérről szól, akik elhidegülnek egymástól, mert a fiatalabbik – szinte öntudatlanul, és közben egy másik férfira gondolva – lassan elszereti nővére választottját. A szöveg alapvetően nem tekinthető avantgárdnak, de testmegjelenítéseit illetően fedezhetünk fel benne expresszionista jellegzetességeket. | + | '''[https://itidata.abtk.hu/wiki/Item:Q45937 Kassák Lajos]'''<code>→</code> és '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]'''<code>→</code> rövidéletű lapjában, a '''''2X2'''''-ben<code>→</code> látott napvilágot egy novellája, ''Beáta húga'' címmel. A szöveget a két szerkesztő közül Németh Andor közölte, aki a megjelenési körülményekről így írt: „…egy magyar származású, de németül író hölgy novelláját közöltem, akivel Balázs Béla hozott össze, és akiből később jó írónő lett.” A novella két fiatal, művészkörökben nevelkedő lánytestvérről szól, akik elhidegülnek egymástól, mert a fiatalabbik – szinte öntudatlanul, és közben egy másik férfira gondolva – lassan elszereti nővére választottját. A szöveg alapvetően nem tekinthető avantgárdnak, de testmegjelenítéseit illetően fedezhetünk fel benne expresszionista jellegzetességeket. |
| Line 20: | Line 20: | ||
Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum Kassák Alapítvány 2017. 159–171. | Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum Kassák Alapítvány 2017. 159–171. | ||
| + | |||
| + | Uwe Mattheiß. „Wie konnte die wegweisende Autorin Maria Lazar vergessen werden?”. ''Der Standard''. 27. August 2023. <nowiki>https://www.derstandard.at/story/3000000184253/wie-konnte-die-wegweisende-autorin-maria-lazar-vergessen-werden</nowiki> | ||
| + | |||
| + | <nowiki> </nowiki>„Lazar, Maria; verheiratete Strindberg, Ps. Esther Grenen (1895–1948), Schriftstellerin”. Austrian Centre for Digital Humanities and Cultural Heritage, Österreichisches Biographisches Lexikon ab 1815 (2. überarbeitete Auflage - online ), <nowiki>https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_L/Lazar_Maria_1895_1948.xml</nowiki> | ||
| + | |||
| + | Wien Gesichte Wiki, <nowiki>https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Maria_Lazar</nowiki> | ||
[[Category:KASInet]] | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 16:10, 14 November 2023
Lázár Mária (Maria Lazar, Lazar-Strindberg Maria, Maria Franziska Strindberg, írói álneve: Esther Grenen) (Bécs, 1895. november 22.– Stockholm, 1948. március 30.) magyar–cseh származású osztrák-svéd író, drámaíró, újságíró, műfordító. Ausztriában (Bécsben→), Dániában, majd 1938-tól Svédországban élt.
Maria Lazar zsidó származású felmenői az 1870-es évektől kezdve Morvaországból és Magyarországról érkeztek Bécsbe. Apja, Adolf Josef Lazar cseh vasúti tisztviselő volt, anyja a Székesfehérvárról származó Theresia Caesarina Seligmann. Nyolc gyermekük közül Maria Lazar volt a legfiatalabb A család áttért a katolikus hitre. Egyik nővére Auguste Lazar, ismert gyermekkönyvíró. Az iskolában verseivel hívta fel magára a figyelmet. A bécsi baloldali kulturális közegben számos progresszív értelmiségivel (Elias Canetti→, Karin Michaelis stb.) megismerkedett, 1916-ban Oskar Kokoschka→ Hölgy papagájjal címmel festett portrét róla.
Első, korai regénye, a Die Vergiftung (A mérgezés) csak 1920-ban jelent meg.
Filozófiát és történelmet tanult a bécsi egyetemen, majd az irodalomra és az újságírásra koncentrált. 1921 márciusában a Neue Wiener Bühne előadta Der Henker című egyfelvonásosát. 1922 végén Lazar a Der Tag című bécsi lapnál kezdett dolgozni, ahová Robert Musil→ és Balázs Béla→ – akit Lazar jól ismert – ugyancsak publikált. Számos más, többnyire a szociáldemokráciához közeli lapba is írt. 1923-ban feleségül ment Friedrich Strindberg újságíróhoz, Frank Wedekind→ és Frieda Uhl fiához (utóbbi korábban August Strindberg→ felesége volt). 1927-ben elváltak. Lazar az 1920-as évek végén egyedülálló anyaként főleg műfordítóként dolgozott, dánból (Karin Michaelis) és angolból (E. A. Poe→, F. Scott Fitzgerald) fordított. Megkapta a svéd állampolgárságot.
1929-30-tól Maria Lazar Esther Grenen álnéven publikált, saját nevét csak fordítóként tüntette fel. A Der Fall Rist és a Veritas verhext die Stadt folytatásos regényekként sikerrel jelentek meg bécsi és berlini folyóiratokban. 1933-ban Maria Lazar drámaíróként is újra hírnevet szerzett magának (Sczeczinben, Londonban→ és Koppenhágában is bemutatták darabját). A Reichstag felgyújtása után Karin Michaelistől kért segítséget magának, lányának, valamint Helene Weigel és Bertolt Brecht→ családjának. Michaelis támogatásával 1933 nyarán sikerült elhagyniuk az országot és dániai száműzetésbe vonultak. Leben verboten (Élni tilos) című regénye 1934-ben jelenhetett meg angol fordításban. 1937-ben született, évtizedekig ki sem adott disztópikus regénye, a Die Eingeborenen von Maria Blut (Maria Blut benszülöttjei) friss, aktuális nyelven szól vallási őrületről, tudományellenességről és jobboldali összeesküvés-elméletekről az osztrák tartományokban. Lazar 1939-ben Stockholmba menekült, ahol az emigráns közösség (és ellenállás) központi figurája lett. 1948. március 30-án Stockholmban gyógyíthatatlan betegsége miatt öngyilkos lett.
Regényei halála után feledésbe merültek, de 2014-es újrakiadása nyomán ismét felfedezték. A Leben verboten! felkerült a bestsellerlistákra, bécsi színházak, az Akademietheater és a Burgtheater előadták drámáit, a 2023-as berlini színházi találkozón is játszották darabját.
Kassák Lajos→ és Németh Andor→ rövidéletű lapjában, a 2X2-ben→ látott napvilágot egy novellája, Beáta húga címmel. A szöveget a két szerkesztő közül Németh Andor közölte, aki a megjelenési körülményekről így írt: „…egy magyar származású, de németül író hölgy novelláját közöltem, akivel Balázs Béla hozott össze, és akiből később jó írónő lett.” A novella két fiatal, művészkörökben nevelkedő lánytestvérről szól, akik elhidegülnek egymástól, mert a fiatalabbik – szinte öntudatlanul, és közben egy másik férfira gondolva – lassan elszereti nővére választottját. A szöveg alapvetően nem tekinthető avantgárdnak, de testmegjelenítéseit illetően fedezhetünk fel benne expresszionista jellegzetességeket.
Lázár Mária. „Beáta húga”. 2X2 1. (1. sz.): 6–9.
Tverdota György. „2x2 – Kassák Lajos és Németh Andor közös folyóirata (1922)”. In Művészet akcióban. Kassák Lajos avantgárd folyóiratai A Tett-tői a Dokumentumig (1915–1927), szerkesztette Balázs Eszter, Sasvári Edit és Szeredi Merse Pál.
Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum-Kassák Múzeum Kassák Alapítvány 2017. 159–171.
Uwe Mattheiß. „Wie konnte die wegweisende Autorin Maria Lazar vergessen werden?”. Der Standard. 27. August 2023. https://www.derstandard.at/story/3000000184253/wie-konnte-die-wegweisende-autorin-maria-lazar-vergessen-werden
„Lazar, Maria; verheiratete Strindberg, Ps. Esther Grenen (1895–1948), Schriftstellerin”. Austrian Centre for Digital Humanities and Cultural Heritage, Österreichisches Biographisches Lexikon ab 1815 (2. überarbeitete Auflage - online ), https://www.biographien.ac.at/oebl/oebl_L/Lazar_Maria_1895_1948.xml
Wien Gesichte Wiki, https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Maria_Lazar