Difference between revisions of "Cserna Andor"
| (2 intermediate revisions by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''[[Item:Q143336|Cserna Andor]]''' (születési neve: Grünfeld Ármin) (Budapest, 1885. ápr. 24. – Budapest, 1933. márc. 23.): zenekritikus, író, műfordító. Pályáját a függetlenségi ''Egyetértés''nél kezdte, majd a polgári radikális ''Világ''szerkesztőségébe került. Volt rendőri riporter, törvényszéki és parlamenti tudósító. 1911-ben megalapította és szerkesztette az ''Auróra'' című lapot, mely később a Nyolcak hivatalos lapjának számított. 1913-tól Az ''Est'' szerkesztőségi titkára, később zenei rovatvezetője, egyik legjelentősebb zenekritikusa. Szerkesztette a ''Magyar Bélyegújság''ot (1919) és a ''Szöveges Színlapot'' (1927-től). Kritikai munkásságán kívül több zenei tárgyú könyvet írt, műfordításai (többek között: Heinrich Heine, Barbusse, Wagner, E. T. A. Hoffmann, Stendhal, Romain Rolland, Oscar Wilde ) jelentek meg, valamint a következő önálló kötetei: egy tanulmány Richard Strauss ''Salomé''járól, 1906-ban a legelső tanulmány Wagner ''Parsifal''járól, ezenkívül összeállította a Wilde-, Beethoven-, France- és Tolsztoj-breviáriumot. | + | '''[[Item:Q143336|Cserna Andor]]''' (születési neve: Grünfeld Ármin) (Budapest, 1885. ápr. 24. – Budapest, 1933. márc. 23.): zenekritikus, író, műfordító. Pályáját a függetlenségi ''Egyetértés''nél kezdte, majd a polgári radikális ''Világ''szerkesztőségébe került. Volt rendőri riporter, törvényszéki és parlamenti tudósító. 1911-ben megalapította és szerkesztette az ''Auróra'' című lapot, mely később a Nyolcak hivatalos lapjának számított. 1913-tól ''Az'' ''Est'' szerkesztőségi titkára, később zenei rovatvezetője, egyik legjelentősebb zenekritikusa. Szerkesztette a ''Magyar Bélyegújság''ot (1919) és a ''Szöveges Színlapot'' (1927-től). Kritikai munkásságán kívül több zenei tárgyú könyvet írt, műfordításai (többek között: Heinrich Heine, Barbusse, Wagner, E. T. A. Hoffmann, Stendhal, Romain Rolland, Oscar Wilde) jelentek meg, valamint a következő önálló kötetei: egy tanulmány Richard Strauss ''Salomé''járól, 1906-ban a legelső tanulmány Wagner ''Parsifal''járól, ezenkívül összeállította a Wilde-, Beethoven-, France- és Tolsztoj-breviáriumot. |
''A Tett'' 1916-os internacionális számában megjelent Irwin Shaw-fordítása ''Impresszionizmus'' címmel, amelyben a szerző az impresszionizmus szerepét vizsgálja, úgy az általa fontosnak és meghatározó jelentőségűnek tartott művészekét (Whistler, Monet), mint a tehetségtelen, és emiatt mesterségbeli tudásuk hiányosságait az irányzat jellegzetességeivel elleplező kontárokét. | ''A Tett'' 1916-os internacionális számában megjelent Irwin Shaw-fordítása ''Impresszionizmus'' címmel, amelyben a szerző az impresszionizmus szerepét vizsgálja, úgy az általa fontosnak és meghatározó jelentőségűnek tartott művészekét (Whistler, Monet), mint a tehetségtelen, és emiatt mesterségbeli tudásuk hiányosságait az irányzat jellegzetességeivel elleplező kontárokét. | ||
| − | + | Irwin, Bernard. „Impresszionizmus”. Ford. Cserna Andor. ''A Tett'', Internacionális szám (1916. aug. 1.): 298–300. | |
[[Category:KASInet]] | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 19:01, 3 November 2025
Cserna Andor (születési neve: Grünfeld Ármin) (Budapest, 1885. ápr. 24. – Budapest, 1933. márc. 23.): zenekritikus, író, műfordító. Pályáját a függetlenségi Egyetértésnél kezdte, majd a polgári radikális Világszerkesztőségébe került. Volt rendőri riporter, törvényszéki és parlamenti tudósító. 1911-ben megalapította és szerkesztette az Auróra című lapot, mely később a Nyolcak hivatalos lapjának számított. 1913-tól Az Est szerkesztőségi titkára, később zenei rovatvezetője, egyik legjelentősebb zenekritikusa. Szerkesztette a Magyar Bélyegújságot (1919) és a Szöveges Színlapot (1927-től). Kritikai munkásságán kívül több zenei tárgyú könyvet írt, műfordításai (többek között: Heinrich Heine, Barbusse, Wagner, E. T. A. Hoffmann, Stendhal, Romain Rolland, Oscar Wilde) jelentek meg, valamint a következő önálló kötetei: egy tanulmány Richard Strauss Saloméjáról, 1906-ban a legelső tanulmány Wagner Parsifaljáról, ezenkívül összeállította a Wilde-, Beethoven-, France- és Tolsztoj-breviáriumot.
A Tett 1916-os internacionális számában megjelent Irwin Shaw-fordítása Impresszionizmus címmel, amelyben a szerző az impresszionizmus szerepét vizsgálja, úgy az általa fontosnak és meghatározó jelentőségűnek tartott művészekét (Whistler, Monet), mint a tehetségtelen, és emiatt mesterségbeli tudásuk hiányosságait az irányzat jellegzetességeivel elleplező kontárokét.
Irwin, Bernard. „Impresszionizmus”. Ford. Cserna Andor. A Tett, Internacionális szám (1916. aug. 1.): 298–300.