Difference between revisions of "Gaál Mózes"

From wikibase-docker
 
(4 intermediate revisions by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
'''Gaál Mózes, Gaál Sándor Mózes, Gaal Mózes, ifj. Gaál Mózes (Pozsony, 1894. [[Augusztus 12.|aug. 12.]] – Budapest, 1929. márc. 13.):''' középiskolai tanár, író, ifjúsági író, rendező, dramaturg, esztéta. Id. Gaál Mózes (1863–1936) író, pedagógus fia. A középiskolát és az egyetemet Budapesten végezte. A Renaissance Színháznál dramaturgként és rendezőként dolgozott. Thaddeus Rittner ''Farkasok az éjben'' című vígjátékát fordította és rendezte. Az ''Operaismertetők'' című sorozat szerkesztője, több ifjúsági regény szerzője. Szívbetegsége súlyosbodásával visszavonult, csak íróként dolgozott tovább. Néhány műve: ''A beszélő madár'' (1920); ''Fata morgana''(1920); ''Az elszökött állatsereglet'' (1921); ''A nyár szigetén'' (1922); ''Mildi meséi'' (1922); ''Az idegen'' (színházi bemutató: 1925); ''A királyfi játékai'' (1928); ''Muki és Bubu kalandjai'' (1935). A ''Má''ba ''Fata morgana'' című, öt elbeszélést tartalmazó kötetéről Mácza János írt kritikát: ugyan látja benne „életes” problémafelvetések csíráját, de a szerinte hideg, objektív témakezelés és a pontos analízis nélkülözi azt az életességet, ami egy fiatal, tehetséges írótól (s egyáltalán a művészettől) elvárható lenne.
+
'''[[Item:Q145124|Gaál Mózes]] (Gaál Sándor Mózes, Gaal Mózes, ifj. Gaál Mózes) (Pozsony, 1894. aug. 12. – Budapest, 1929. márc. 13.):''' középiskolai tanár, író, ifjúsági író, rendező, dramaturg, esztéta. Id. Gaál Mózes (1863–1936) író, pedagógus fia. A középiskolát és az egyetemet Budapesten végezte. A Renaissance Színháznál dramaturgként és rendezőként dolgozott. Thaddeus Rittner ''Farkasok az éjben'' című vígjátékát fordította és rendezte. Az ''Operaismertetők'' című sorozat szerkesztője, több ifjúsági regény szerzője. Szívbetegsége súlyosbodásával visszavonult, csak íróként dolgozott tovább. Néhány műve: ''A beszélő madár'' (1920); ''Fata morgana''(1920); ''Az elszökött állatsereglet'' (1921); ''A nyár szigetén'' (1922); ''Mildi meséi'' (1922); ''Az idegen'' (színházi bemutató: 1925); ''A királyfi játékai'' (1928); ''Muki és Bubu kalandjai'' (1935). A '''''[[Item:Q336957|]]<code>→</code>'''''ba ''Fata morgana'' című, öt elbeszélést tartalmazó kötetéről '''[[Item:Q56512|Mácza János]]<code>[[Mácza János|→]]</code>''' írt kritikát: ugyan látja benne „életes” problémafelvetések csíráját, de a szerinte hideg, objektív témakezelés és a pontos analízis nélkülözi azt az életességet, ami egy fiatal, tehetséges írótól (s egyáltalán a művészettől) elvárható lenne.
  
 
Mácza János. „Ifj. Gaaál Mózes: Fata Morgana. (Elbeszélések. »Modern könyvtár«)”. ''Ma'' 3, 4. sz. (1918): 51.
 
Mácza János. „Ifj. Gaaál Mózes: Fata Morgana. (Elbeszélések. »Modern könyvtár«)”. ''Ma'' 3, 4. sz. (1918): 51.
 +
[[Category:KASInet]]

Latest revision as of 06:16, 4 November 2025

Gaál Mózes (Gaál Sándor Mózes, Gaal Mózes, ifj. Gaál Mózes) (Pozsony, 1894. aug. 12. – Budapest, 1929. márc. 13.): középiskolai tanár, író, ifjúsági író, rendező, dramaturg, esztéta. Id. Gaál Mózes (1863–1936) író, pedagógus fia. A középiskolát és az egyetemet Budapesten végezte. A Renaissance Színháznál dramaturgként és rendezőként dolgozott. Thaddeus Rittner Farkasok az éjben című vígjátékát fordította és rendezte. Az Operaismertetők című sorozat szerkesztője, több ifjúsági regény szerzője. Szívbetegsége súlyosbodásával visszavonult, csak íróként dolgozott tovább. Néhány műve: A beszélő madár (1920); Fata morgana(1920); Az elszökött állatsereglet (1921); A nyár szigetén (1922); Mildi meséi (1922); Az idegen (színházi bemutató: 1925); A királyfi játékai (1928); Muki és Bubu kalandjai (1935). A ba Fata morgana című, öt elbeszélést tartalmazó kötetéről Mácza János írt kritikát: ugyan látja benne „életes” problémafelvetések csíráját, de a szerinte hideg, objektív témakezelés és a pontos analízis nélkülözi azt az életességet, ami egy fiatal, tehetséges írótól (s egyáltalán a művészettől) elvárható lenne.

Mácza János. „Ifj. Gaaál Mózes: Fata Morgana. (Elbeszélések. »Modern könyvtár«)”. Ma 3, 4. sz. (1918): 51.