Difference between revisions of "Dzirkal Arnold"

From wikibase-docker
 
Line 1: Line 1:
'''Dzirkal, Arnold (Dzirkal, Arnolds, Dsirkal, Arnold; Dsirlkals, Arnold, Dzirkalis, Arnold)''' (Meirāni/Kaiserreich Oroszország (ma Lettország), 1896–1944?): lett szobrász.
+
'''Dzirkal, Arnold (Dzirkal, Arnolds, Dsirkal, Arnold; Dsirlkals, Arnold, Dzirkalis, Arnold)''' (Meirāni/Kaiserreich Oroszország [ma Lettország], 1896–1944?): lett szobrász.
  
 
Arnold Dzirkal berlini tartózkodása alatt az ún. második futurizmus irányzatával került kapcsolatba. Marinetti ''Le Futurisme mondial. Manifeste à Paris'' című kiáltványában Dzirkalt a Berlini Csoport tagjai között említi, (az akkor Karl Zalit néven ismert) Kārlis Zāle, Romans Suta, Aleksandra Beļcova és Niklāvs Strunke társaságában.  
 
Arnold Dzirkal berlini tartózkodása alatt az ún. második futurizmus irányzatával került kapcsolatba. Marinetti ''Le Futurisme mondial. Manifeste à Paris'' című kiáltványában Dzirkalt a Berlini Csoport tagjai között említi, (az akkor Karl Zalit néven ismert) Kārlis Zāle, Romans Suta, Aleksandra Beļcova és Niklāvs Strunke társaságában.  
Line 11: Line 11:
 
Puni, Iwan, Zalit, Karl és Dzirkal, Arnold. „A szintetikus művészcsoport proklamációja a kongresszus tárgykörébe nem tartozó kérdésekről”. ''Ma'' 7, 8. sz. (1922): 61–62.
 
Puni, Iwan, Zalit, Karl és Dzirkal, Arnold. „A szintetikus művészcsoport proklamációja a kongresszus tárgykörébe nem tartozó kérdésekről”. ''Ma'' 7, 8. sz. (1922): 61–62.
  
Brasliņa, Aija. „Latvian Modernists in Berlin and Rome in the 1920s: Encounters with secondo futurismo”, ''International Yearbook of Futurism Studies'', 1. sz. (2011), 231–261. https://doi.org/10.1515/9783110237771.231.
+
Brasliņa, Aija. „Latvian Modernists in Berlin and Rome in the 1920s: Encounters with secondo futurismo”, ''International Yearbook of Futurism Studies'', 1. sz. (2011): 231–261. https://doi.org/10.1515/9783110237771.231.
 +
[[Category:KASInet]]

Latest revision as of 14:55, 23 January 2025

Dzirkal, Arnold (Dzirkal, Arnolds, Dsirkal, Arnold; Dsirlkals, Arnold, Dzirkalis, Arnold) (Meirāni/Kaiserreich Oroszország [ma Lettország], 1896–1944?): lett szobrász.

Arnold Dzirkal berlini tartózkodása alatt az ún. második futurizmus irányzatával került kapcsolatba. Marinetti Le Futurisme mondial. Manifeste à Paris című kiáltványában Dzirkalt a Berlini Csoport tagjai között említi, (az akkor Karl Zalit néven ismert) Kārlis Zāle, Romans Suta, Aleksandra Beļcova és Niklāvs Strunke társaságában.

Ruggero Vasari a Der Futurismus negyedik számában több művészt, köztük Dzirkalt is, a „legfontosabb futurista művészek” közé sorolt. Kiadott egy Futuristische Postkarten című sorozatot is a Der Futurismus galériához kötődő művészek műveit reprodukálva, s ezek között Zāle és Dzirkals két szobra is szerepelt.

Puni, Zāle és Dzirkal Szintézis-csoportként mutatták be közös kiáltványukat a szintetikus művészet művészetszemléletéről a haladó művészek első nemzetközi kongresszusán, Düsseldorfban (1922. május 29–31.). A manifesztumot Zāle olvasta fel a kongresszus második napján, majd később a De Stijl különszámában is megjelent. Nagy hatással volt a csoportra Enrico Prampolini, aki noha az avantgárd internacionalizmus védelmében lépett fel, később a „gépesztétika és a mechanikus művészet” futurista programját képviselte: ennek jegyében jelentette ki a Szintézis Csoport, hogy a szobrászati alkotásoknak gépszerűnek és célelvűnek kell lenniük. A kiáltványt aláíró művészek a művészet autonómiája mellett állnak ki, többek között az – úgy tűnik – általuk egyébként támogatott szocializmus eszméje ellenében is. A szöveget a Ma az 1822/8. számában hozta le.

Dzirkal és Kārlis Zāle együtt szerkesztették a Laikmets című folyóiratot, amelynek négy száma jelent meg Berlinben.

Puni, Iwan, Zalit, Karl és Dzirkal, Arnold. „A szintetikus művészcsoport proklamációja a kongresszus tárgykörébe nem tartozó kérdésekről”. Ma 7, 8. sz. (1922): 61–62.

Brasliņa, Aija. „Latvian Modernists in Berlin and Rome in the 1920s: Encounters with secondo futurismo”, International Yearbook of Futurism Studies, 1. sz. (2011): 231–261. https://doi.org/10.1515/9783110237771.231.