Difference between revisions of "Gallovich Károly"
(Created page with "Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró. Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társa...") |
|||
| Line 1: | Line 1: | ||
Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró. | Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró. | ||
| + | |||
Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társadalmi színműve jelent meg 1909-ben Aradon, amelyet ugyanabban az évben Szendrey Mihály társulata be is mutatott. | Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társadalmi színműve jelent meg 1909-ben Aradon, amelyet ugyanabban az évben Szendrey Mihály társulata be is mutatott. | ||
| + | |||
1912-ben a Bárdos Artúr és Révész Béla által igazgatott Új Színpad titkára. A Nyugatban 1912-ben részletet publikál a Ramszesz leánya című egyiptomi legendájából, 1915-ben versei jelennek meg a lapban A jegenye és „Nincs!”-király címmel. 1915-1916-ban a szociáldemokráciáról és az anarchizmusról értekezik a Magyar Figyelőben. | 1912-ben a Bárdos Artúr és Révész Béla által igazgatott Új Színpad titkára. A Nyugatban 1912-ben részletet publikál a Ramszesz leánya című egyiptomi legendájából, 1915-ben versei jelennek meg a lapban A jegenye és „Nincs!”-király címmel. 1915-1916-ban a szociáldemokráciáról és az anarchizmusról értekezik a Magyar Figyelőben. | ||
| + | |||
1919-ben Budapesten a Spartacus című kommunista hetilapot szerkesztette. | 1919-ben Budapesten a Spartacus című kommunista hetilapot szerkesztette. | ||
| + | |||
A Tett első számában Zubolyt, azaz Bányai Elemért búcsúztatta. | A Tett első számában Zubolyt, azaz Bányai Elemért búcsúztatta. | ||
| + | |||
Kassák önéletrajzi regényében, Az egy ember életében van egy jelenet, amikor a Tanácsköztársaság alatt az Újságírók Otthonában ő és Gallovich fékezik meg és vezetik ki a forradalmi kormányt – és a cenzúrát – védelmező, hangoskodó, majd pisztollyal fenyegetőző Lengyel Józsefet, így akadályozva meg egy komoly, életveszélyes összetűzést. A részletből viszont az is kiderül, hogy Kassák amúgy Gallovichcsal is haragban van, akárcsak Lengyellel, aki eddigre már a Vörös Újság munkatársa – Gallovichcsal minden bizonnyal ugyancsak a pártpolitikai szimpátiái miatt nem volt már eddigre jó viszonyban. | Kassák önéletrajzi regényében, Az egy ember életében van egy jelenet, amikor a Tanácsköztársaság alatt az Újságírók Otthonában ő és Gallovich fékezik meg és vezetik ki a forradalmi kormányt – és a cenzúrát – védelmező, hangoskodó, majd pisztollyal fenyegetőző Lengyel Józsefet, így akadályozva meg egy komoly, életveszélyes összetűzést. A részletből viszont az is kiderül, hogy Kassák amúgy Gallovichcsal is haragban van, akárcsak Lengyellel, aki eddigre már a Vörös Újság munkatársa – Gallovichcsal minden bizonnyal ugyancsak a pártpolitikai szimpátiái miatt nem volt már eddigre jó viszonyban. | ||
| − | + | Gallovich Károly. „Mégegyszer Zubolyról”. A Tett 1, 1. sz. (1915): 19–20. | |
| − | + | ||
| + | Kassák Lajos. Egy ember élete. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. https://reader.dia.hu/document/Kassak_Lajos-Egy_ember_elete-2675 | ||
| + | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 14:38, 23 January 2025
Gallovich Károly (Arad, 1875. jan. 29. – Arad (Románia),1939. jan. 10.): író, költő, újságíró.
Tűzimádók címmel „forradalmi képe, három felvonásos társadalmi színműve jelent meg 1909-ben Aradon, amelyet ugyanabban az évben Szendrey Mihály társulata be is mutatott.
1912-ben a Bárdos Artúr és Révész Béla által igazgatott Új Színpad titkára. A Nyugatban 1912-ben részletet publikál a Ramszesz leánya című egyiptomi legendájából, 1915-ben versei jelennek meg a lapban A jegenye és „Nincs!”-király címmel. 1915-1916-ban a szociáldemokráciáról és az anarchizmusról értekezik a Magyar Figyelőben.
1919-ben Budapesten a Spartacus című kommunista hetilapot szerkesztette.
A Tett első számában Zubolyt, azaz Bányai Elemért búcsúztatta.
Kassák önéletrajzi regényében, Az egy ember életében van egy jelenet, amikor a Tanácsköztársaság alatt az Újságírók Otthonában ő és Gallovich fékezik meg és vezetik ki a forradalmi kormányt – és a cenzúrát – védelmező, hangoskodó, majd pisztollyal fenyegetőző Lengyel Józsefet, így akadályozva meg egy komoly, életveszélyes összetűzést. A részletből viszont az is kiderül, hogy Kassák amúgy Gallovichcsal is haragban van, akárcsak Lengyellel, aki eddigre már a Vörös Újság munkatársa – Gallovichcsal minden bizonnyal ugyancsak a pártpolitikai szimpátiái miatt nem volt már eddigre jó viszonyban.
Gallovich Károly. „Mégegyszer Zubolyról”. A Tett 1, 1. sz. (1915): 19–20.
Kassák Lajos. Egy ember élete. Budapest: Petőfi Irodalmi Múzeum, 2010. https://reader.dia.hu/document/Kassak_Lajos-Egy_ember_elete-2675