Difference between revisions of "Periszkop"
Line 5: | Line 5: | ||
Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''[[Item:Q348317|Picasso]]<code>[[Picasso, Pablo|→]]</code>''', '''[[Item:Q336165|Léger]]<code>[[Léger, Fernand|→]]</code>''', '''[[Item:Q335904|Klee]]<code>[[Klee, Paul|→]]</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Chagall, Marc|→]]</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''', '''[[Item:Q153851|Kádár Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q38196|Nemes Lampérth József]]<code>[[Nemes Lampérth József|→]]</code>''', Tihanyi Lajos, '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q147325|Kmetty János]]<code>[[Kmetty János|→]]</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''[[Item:Q145313|Gallas Nándor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q241592|Ferenczy Béni]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148927|Mund Hugó]]<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''[[Item:Q149437|Perlrott-Csaba Vilmos]]<code>[[Perlrott Csaba Vilmos|→]]</code>''', Uitz Béla, '''[[Item:Q47314|Németh Antal]]<code>[[Németh Antal|→]]</code>''' vagy '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]<code>[[Korn, Arthur|→]]</code>''' tollából. | Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket '''[[Item:Q348317|Picasso]]<code>[[Picasso, Pablo|→]]</code>''', '''[[Item:Q336165|Léger]]<code>[[Léger, Fernand|→]]</code>''', '''[[Item:Q335904|Klee]]<code>[[Klee, Paul|→]]</code>''', '''Kokoschka<code>→</code>''', '''Brâncuşi<code>→</code>''', '''Archipenko<code>→</code>''', '''[[Item:Q335903|Kandinszkij]]<code>[[Kandinszkij, Vaszilij Vasziljevics|→]]</code>''', '''[[Item:Q335811|Chagall]]<code>[[Chagall, Marc|→]]</code>''' művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról'''<code>→</code>''', s találkozhattak '''[[Item:Q148832|Moholy-Nagy László]]<code>[[Moholy-Nagy László|→]]</code>''' tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: '''[[Item:Q143001|Bortnyik Sándor]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''', '''[[Item:Q153851|Kádár Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q38196|Nemes Lampérth József]]<code>[[Nemes Lampérth József|→]]</code>''', Tihanyi Lajos, '''[[Item:Q151695|Uitz Béla]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q147325|Kmetty János]]<code>[[Kmetty János|→]]</code>''' munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: '''Kara Mihály<code>→</code>''', Kóra-Korber Nándor, '''[[Item:Q145313|Gallas Nándor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q241592|Ferenczy Béni]]<code>→</code>''' és '''[[Item:Q148927|Mund Hugó]]<code>→</code>'''. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között '''[[Item:Q149437|Perlrott-Csaba Vilmos]]<code>[[Perlrott Csaba Vilmos|→]]</code>''', Uitz Béla, '''[[Item:Q47314|Németh Antal]]<code>[[Németh Antal|→]]</code>''' vagy '''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]<code>[[Korn, Arthur|→]]</code>''' tollából. | ||
− | A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''Illyés Gyula<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. | + | A ''Periszkop'' elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista'''<code>→</code>''' világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus'''<code>→</code>''' is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták'''<code>→</code>''' új nemzedékét '''[[Item:Q40874|Becsky Andor]]<code>[[Becsky Andor|→]]</code>''' és '''[[Item:Q42955|Dienes László]]<code>[[Dienes László|→]]</code>''' képviselte; '''[[Item:Q241024|Déry Tibor]]<code>→</code>''' dadaista'''<code>→</code>''', részben szürrealista hatású versekkel, '''[[Item:Q140|Illyés Gyula]]<code>→</code>''' pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. Gallas Nándor rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük '''Faragó Nándor<code>→</code>''', '''Sebesi Ernő<code>→</code>''' képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit ('''Cendrars<code>→</code>''', '''Tristan Tzara<code>[[Tzara, Tristan|→]]</code>''', '''Jean Cocteau<code>→</code>''', '''[[Item:Q334152|Ivan Goll]]<code>[[Goll, Ivan|→]]</code>''', '''Apollinaire<code>→</code>''') '''[[Item:Q145418|Gáspár Endre]]<code>[[Gáspár Endre|→]]</code>''', Illyés Gyula, '''[[Item:Q244864|Németh Andor]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49095|Szegi Pál]]<code>→</code>''', '''[[Item:Q49654|Tamás Aladár]]<code>→</code>''' tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire ''Au nord au sud,'' Déry Tibor ''Mama Russland,'' '''Neubauer Pál<code>→</code>''' ''Intervall, Vorfrühling'' című versei, '''Bontempelli<code>→</code>''' ''Ich in Afrika'' című prózája, '''Hans Liebstockel<code>→</code>''' ''Marinetti und Prampolini,'' illetve '''Théo Van Doesburg<code>→</code>''' ''Das Ende der Kunst'' című cikkei. |
A ''Periszkop''ot megelőzően Erdélyben a ''Napkelet'' fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására. | A ''Periszkop''ot megelőzően Erdélyben a ''Napkelet'' fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására. |
Revision as of 19:55, 29 February 2024
A Periszkop az 1920 utáni Romániához került területek (a Partiummal, Bánság keleti részével és dél-Bukovinával kibővített történelmi Erdély) első avantgárd irodalmi és művészeti szemléje. 1925-ben négy, 1926-ban egy száma jelent meg Aradon, Szántó György→
szerkesztésében. Budapesti szerkesztője Szélpál Árpád→
, csehszlovákiai szerkesztője Fábry Zoltán→
, Párizsból Tihanyi Lajos→
gyűjtötte számára a kéziratokat. A lap példaképéül a Querschnitt→
haladó szellemű igényes revüje, valamint Kassák→
Bécsben→
szerkesztett Ma→
című lapja szolgált. A folyóirat igényes tipográfiája a nagyváradi Sonnenfeld-nyomdában→
készült.
A Periszkop egyszerre számított művészi forradalmat hirdető folyóiratnak és olvasmányos magazinnak, a kor irodalmi-művészeti lapjaitól eltérően ugyanis számos területet igyekezett átfogni. Oldalain helyet kapott a politika és a társadalom problematikája, különoldalain nagy mennyiségű fotót közölt az aktualitásoktól a sporteseményekig, a filmszínészek és színésznők portréitól a legújabb technikai-műszaki gépcsodákig. Mindez az avantgárd művészetnek és irodalomnak a kíséretében, melyeknek elsődleges hirdetője akart lenni. A köréje csoportosuló képzőművészek is értelemszerűen az avantgárd jegyében alkottak: Schiller Géza→
, Pál István→
, Kóra-Korber Nándor→
. Minthogy a lapalapító-szerkesztő érdeklődése elsődlegesen képzőművészeti irányultságú volt, a művészeti anyag minősége és mennyisége számos esetben meghaladta a szépirodalmi részt. Szántó György révén a lapban egyszerre találkoztak a régebbi és az újabb avantgárd törekvések. A Periszkop indításának idején Szántót nem foglalkoztatta a konstruktivizmus meghaladásának igénye, sem szintetizálása, bár akaratlanul is kötődött az expresszionizmushoz, élete talán legnagyobb művészi élményéhez. A Periszkop szervezése és megjelentetése alatt írta a Bábeltornya című regényét, ez, akárcsak a jóval későbbi nagyregénye, a Stradivari is jócskán őrzi az expresszionizmus hatását.
Bár rövid életűnek mondható periodikáról beszélünk, aligha volt lap a kor összmagyar irodalmi-művészeti mezején, mely többet tett volna a képi látásmód fejlesztéséért és az 1920-as évek európai, modern képzőművészetének a megismertetéséért. A lap bőséges teret nyújtott a modern átmeneteket létrehozó posztimpresszionizmus, posztszimbolizmus alkotóinak (Van Gogh, Gauguin, Toulouse-Lautrec, Pissaro, Renoir, Derain, Henri Rousseau stb.) is, akik nem mondhatók persze avantgardistáknak, de nélkülük nem jöhettek volna létre az újabb irányzatok, melyeket Picasso→
, Léger→
, Klee→
, Kokoschka→
, Brâncuşi→
, Archipenko→
, Kandinszkij→
, Chagall→
művei képviseltek. Szántó szerkesztői elve kezdetektől az volt, hogy tiszta stílusirányzatok csak elméletben léteznek. A kor erdélyi olvasói e hasábokon értesülhettek a Bauhausról→
, s találkozhattak Moholy-Nagy László→
tárgykonstrukcióival és fotóplasztikáival, akárcsak a magyar művészeti avantgárd legjobbjaival: Bortnyik Sándor→
, Kádár Béla→
, Nemes Lampérth József→
, Tihanyi Lajos, Uitz Béla→
, Kmetty János→
munkáival. Mellettük a „helyi” (partiumi, erdélyi) avantgárd képzőművészek legjobbjai is felsorakoztak: Kara Mihály→
, Kóra-Korber Nándor, Gallas Nándor→
, Ferenczy Béni→
és Mund Hugó→
. A képanyagot művészeti tárgyú tanulmányok és cikkek kísérték vagy eleve ilyenek vezették fel, többek között Perlrott-Csaba Vilmos→
, Uitz Béla, Németh Antal→
vagy Arthur Korn→
tollából.
A Periszkop elsősorban művészeti folyóiratnak számított tehát, benne az irodalomnak kevesebb tér, de nem csekélyebb szerepet jutott. Közleményeiben az expresszionista→
világlátás és formanyelv volt az uralkodó, helyenként teret kapott a szürrealizmus→
is. Szerepelt a lapban Szélpál Árpád expresszionisztikus verseivel; az aktivisták→
új nemzedékét Becsky Andor→
és Dienes László→
képviselte; Déry Tibor→
dadaista→
, részben szürrealista hatású versekkel, Illyés Gyula→
pedig a francia szürrealisták modorában írott költeményével szerepelt hasábjain. Gallas Nándor rövidprózával is szerepelt a lapban, akárcsak a szerkesztő Szántó György, mellettük Faragó Nándor→
, Sebesi Ernő→
képviselte az avantgárd prózát. A kor jeles európai avantgárd alkotóit (Cendrars→
, Tristan Tzara→
, Jean Cocteau→
, Ivan Goll→
, Apollinaire→
) Gáspár Endre→
, Illyés Gyula, Németh Andor→
, Szegi Pál→
, Tamás Aladár→
tolmácsolták, a szerkesztő ugyanakkor több irodalmi alkotást eredeti nyelven is elhelyezett a lapban. Ilyenek voltak Apollinaire Au nord au sud, Déry Tibor Mama Russland, Neubauer Pál→
Intervall, Vorfrühling című versei, Bontempelli→
Ich in Afrika című prózája, Hans Liebstockel→
Marinetti und Prampolini, illetve Théo Van Doesburg→
Das Ende der Kunst című cikkei.
A Periszkopot megelőzően Erdélyben a Napkelet fordította a legnagyobb figyelmet a nyugati avantgárd mozgalomra és az erdélyi új művészet támogatására.
Szabó György–Gál István. A „Periszkop”, egy romániai folyóirat. Különnyomat a Filológiai Közlönyből. Budapest: 1962. [a lap teljes repertóriumával; függelékül többek között Illyés Kronstadti pályaudvar című verse és Surrealizmus című cikke, Kassák F. T. Marinetti című, a futuristák római kongresszusa alkalmából írott esszéje stb.]
Robotos Imre. „Periszkop”. Korunk 39, 6. sz. (1980): 464–466.
Kovács János (szerk.). Periszkop 1925–1926. Antológia. Bukarest: Kriterion, 1980.
Balázs Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor, 2006.