Difference between revisions of "Annotáció Q330333"
(Created page with "K: MTAK Kézirattára. M: AJLev 1. k., 79-83.- Válasz a 63. sz. levélre. – ''Mennyire bálványozottja volt egykor ennek:'' a Hond 1844 folyamán két ver...") |
|||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | K: MTAK Kézirattára. M: AJLev 1. k., 79-83.- Válasz a [[Item:Q330332|63. sz. levélre]]. – ''Mennyire bálványozottja volt egykor ennek:'' a Hond 1844 folyamán két verset közölt P-től, és néhány, rávonatkozó elismerő megjegyzésnek is helyet adott, de az 1844. dec. 21-i számban Nádaskay Lajos már igen sok fenntartást tartalmazó bírálatot írt P verseinek első kötetéről és ''A helység kalapácsá''ról. 1845 folyamán P és a Hond viszonya már kifejezetten ellenségesre fordult, és mindvégig az is maradt. Lehetségesnek tartjuk, hogy a levélelírás folytán a PDl helyett említi a Hond-t. A PDl ui. – miután P és Vahot (az utóbbinak a Tizek kompromittálását célzó manővere folytán) szembekerültek egymással – ebben az időben már felhagyott P népszerűsítésével. Az 1847. márc. 28-i számnak az ÖK1 megjelenését hírül adó rövid közleménye az alábbi, fanyar hangú megjegyzéssel kezdődik: „Népszerű költőnk, Petőfi, egy idő óta nem szorult a mi dicséretünkre . . ." Az Élk 1845 folyamán (a Hirlapi méh, ill. Hirlapi őr rovatban) csakugyan számos alkalommal nyilvánított kedvezőtlen véleményt P egyes írásairól, és a lap Irodalmi Őr c. kritikai mellékletének 1845. aug. 16-i és szept. 6-iszámaiban jelent meg Császár Ferenc súlyosan elmarasztaló bírálata is. A következő évben módosult az Élk-nek P irányában tanúsított magatartása: a lap már 1846 első felében több, P költészetét meleg hangon méltató írást tett közzé. | + | '''64.''' |
| + | |||
| + | K: MTAK Kézirattára. M: AJLev 1. k., 79-83.- Válasz a [[Item:Q330332|63. sz. levélre]]. – | ||
| + | |||
| + | ''Mennyire bálványozottja volt egykor ennek:'' a Hond 1844 folyamán két verset közölt P-től, és néhány, rávonatkozó elismerő megjegyzésnek is helyet adott, de az 1844. dec. 21-i számban Nádaskay Lajos már igen sok fenntartást tartalmazó bírálatot írt P verseinek első kötetéről és ''A helység kalapácsá''ról. 1845 folyamán P és a Hond viszonya már kifejezetten ellenségesre fordult, és mindvégig az is maradt. Lehetségesnek tartjuk, hogy a levélelírás folytán a PDl helyett említi a Hond-t. A PDl ui. – miután P és Vahot (az utóbbinak a Tizek kompromittálását célzó manővere folytán) szembekerültek egymással – ebben az időben már felhagyott P népszerűsítésével. Az 1847. márc. 28-i számnak az ÖK1 megjelenését hírül adó rövid közleménye az alábbi, fanyar hangú megjegyzéssel kezdődik: „Népszerű költőnk, Petőfi, egy idő óta nem szorult a mi dicséretünkre . . ." Az Élk 1845 folyamán (a Hirlapi méh, ill. Hirlapi őr rovatban) csakugyan számos alkalommal nyilvánított kedvezőtlen véleményt P egyes írásairól, és a lap Irodalmi Őr c. kritikai mellékletének 1845. aug. 16-i és szept. 6-iszámaiban jelent meg Császár Ferenc súlyosan elmarasztaló bírálata is. A következő évben módosult az Élk-nek P irányában tanúsított magatartása: a lap már 1846 első felében több, P költészetét meleg hangon méltató írást tett közzé. | ||
Latest revision as of 09:23, 12 June 2023
64.
K: MTAK Kézirattára. M: AJLev 1. k., 79-83.- Válasz a 63. sz. levélre. –
Mennyire bálványozottja volt egykor ennek: a Hond 1844 folyamán két verset közölt P-től, és néhány, rávonatkozó elismerő megjegyzésnek is helyet adott, de az 1844. dec. 21-i számban Nádaskay Lajos már igen sok fenntartást tartalmazó bírálatot írt P verseinek első kötetéről és A helység kalapácsáról. 1845 folyamán P és a Hond viszonya már kifejezetten ellenségesre fordult, és mindvégig az is maradt. Lehetségesnek tartjuk, hogy a levélelírás folytán a PDl helyett említi a Hond-t. A PDl ui. – miután P és Vahot (az utóbbinak a Tizek kompromittálását célzó manővere folytán) szembekerültek egymással – ebben az időben már felhagyott P népszerűsítésével. Az 1847. márc. 28-i számnak az ÖK1 megjelenését hírül adó rövid közleménye az alábbi, fanyar hangú megjegyzéssel kezdődik: „Népszerű költőnk, Petőfi, egy idő óta nem szorult a mi dicséretünkre . . ." Az Élk 1845 folyamán (a Hirlapi méh, ill. Hirlapi őr rovatban) csakugyan számos alkalommal nyilvánított kedvezőtlen véleményt P egyes írásairól, és a lap Irodalmi Őr c. kritikai mellékletének 1845. aug. 16-i és szept. 6-iszámaiban jelent meg Császár Ferenc súlyosan elmarasztaló bírálata is. A következő évben módosult az Élk-nek P irányában tanúsított magatartása: a lap már 1846 első felében több, P költészetét meleg hangon méltató írást tett közzé.