Annotáció Q345630

From wikibase-docker

110.

K: Az egykori bécsi udvari rendőrség levéltárának Petőfi-dossziéjával együtt az 1927. évi bécsi munkásfelkelés idején si munkásfelkelés idején elégett (I. 104. sz. jegyz.) —

M: Pester Lloyd 1922. ápr. 14., 4.; Wertheimer Ede közlésének 5. sz. darabjaként, l. az előbb idézett jegyzetet. Ford.: Tábori Kornél, Tolnai Világlapja 1923. jan. 10.; 13. I. (úk. Hatv2 1. k. 359—860.). Sedlnitzky 1846. júl. 3-i utasítására küldött jelentés (vö. előző lev. és jegyz.); sok benne a tárgyi tévedés (I. alábbi megjegyzéseinket); a pesti rendőrfőnöknek, úgy látszik, nem sikerült megbízható forrást találnia. —

zu Dunavecse: P szülei legkésőbb 1845 tavaszán elköltöztek Dunavecséről, és Szalkszentmártonban telepedtek le (I. Mezősi Károly: „Szalkszentmárton Petőfi életében és költészetében“ című t., Mezősi: KP 223.) —

er studierte zu Pápa und ward dann Soldat: Szekrényesi nem tud P előző iskoláiról (Aszód, Selmec stb.), és kronológiai hibát is követ el: P 1839—1841 között katonáskodott, s csak ezután, 1841 őszén iratkozott be a pápai református kollégiumba. —

nach drei Jahren entlassen: P-t — 1841. február végén — nem három, hanem mindössze másfél évi szolgálat után bocsátották el. —

von denen er 200 fl. stb.: a jelentésnek ezek az adatai hibásak, mert P az Emichhel 1846 júniusában kötött szerződés értelmében 1846. augusztus 28-án vette fel a vételár felét, 250 pft-ot, a másik felét pedig a kötet megjelenése után, 1847. márc. 18-án (l. VP 7. k. 638—639.). —

haupt[sachlich]: a jelentés eredeti szövegében ugyanis ,,hauptsatzlich", tehát nyilvánvaló elírás volt, amire Wertheimer lap alján hívta föl a figyelmet. (A javított részt mi tettük szögletes zárójelbe.) —

Übrigens schatzt Franz Pulszky stb.: P. Ferenc (1814—1897) publicista, műtörténész, politikus; 1846 október elején adták hírül a lapok, hogy szécsényi birtokán az anyagi gondok közt élő írók számára „asylumot" kíván berendezni (I. PHirl 1846. okt. 18., 763. sz. 262. stb.); Vahot Imre úti jegyzetei szerint Pulszky azt tervezte, hogy ezt P-nek ajánlja fel először (PDI 1846. okt. 10., 808.; úk. Hatv2 1. k. 3 859.). Hogy ezt megtette-e, nem tudjuk; csak annyi bizonyos, hogy P sosem költözött be a szécsényi „asylum"-ba.