Adattári adat Q336103

21. Tompa Mihály – Szemere Miklóshoz

[Eperjes, 1845. ápr. 4.]

[. . .] Petőfi dél óta köztünk van, még eddig csak ittunk és szavaltunk, s róla részletesebben imi nem akarok, mert decipit frons prima –– azonban nekem valódi nyereség, mert a mit kérdezek Pestről s a pestiekröl, mint a Daguerreotyp, híven adja vissza. –

Hallom többek közt hogy Vachot Sándor, mig kegyed levelében rólam említést nem tőn, s Petőfi által előtte nem emlegettetém,– nem csak szellemi de anyagi létezésemet, – nevemet – sem ismerte, s rólam semmit nem tudott.

De hallom sokkal nagyobb Örömemre hogy az öreg Vörösmarty, – ki tőlem koszorúit nem féltheti nem félti,–s vele bizonyosan affectalni nem akar, de meggyőződésből rólam rettentő keveset vagy' semmit se tart – no szépen vagyunk! – mint Lukács mondaná –.[. . .]

Hogy kegyed erről bővebben tud mondja Petőfi, – én tehát most barátságára és férfiúi egyenességére, szilárdságára kérem önt, –irja meg tisztán, az egészet [. . .]