Az olvasás labirintusában: Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára (Q482930)

From wikibase-docker
Revision as of 13:34, 23 September 2024 by TuskesAnna (talk | contribs) (‎Created claim: Property:P18: Vaderna Gábor: Fürdőzés és irodalom. Dessewffy József. Bártfai levelek, 275; Devescovi Balázs: Misericordianus frater. A karthauzi érzékenysége, 293; Hojdák Gergely: A fejedelem arcképe”. Kép, poézis, erkölcs Kemény Zsigmond Gyulai Pál című regényében, 308; Demeter Júlia: Téveszméink a Liliomfitól Liliomig. Kis színháztörténeti adalék, 330; Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai 1863–1864-es novelláiról és azok sajtó alá rendezésének tapasztalatairól, 337;...)
(diff) ← Older revision | Latest revision (diff) | Newer revision → (diff)
No description defined
Language Label Description Also known as
English
Az olvasás labirintusában: Tanulmányok Eisemann György hatvanadik születésnapjára
No description defined

    Statements

    0 references
    0 references
    0 references
    0 references
    0 references
    2013
    0 references
    616
    0 references
    Kiss Farkas Gábor: Beszélő könyvek, Dialogikus olvasás, paratextusok és reklám 1500 körül, 15; Hermann Zoltán: A kínai Szfinx. Gozzi, Werthes, Schiller, Gáthy és a Turandot, 36; Kroó Katalin: Puskin Ha zajgó utcán mendegélek című versének olvasata a Fehér éjszakákban. Az elégiai prózapoétika kérdéséhez, 48; Kulcsár-Szabó Zoltán: Az átírás poétikája Szabó Lőrincnél, 64; Margócsy István: Apró, bizarr adalék a Kemény-filológiához, 81; Szitár Katalin: A lírai próza kérdéséhez. Babits Mihály Odysseus és a szirének című novellája alapján, 85; Tarjányi Eszter: A felelő vers hagyománya. Az önparódia árnyalatai, 100; Balogh Piroska: Horizont a horizonton. Fogalomtörténeti exkurzus a gadameri hermeneutika egyik alapterminusáról, 119; Dobos István: A filológus olvas. A Kosztolányi kritikai kiadás tanulságai, 123; Lőrincz Csongor: A „világirodalom” tanúi. Történelemkép és irodalomfogalom a két világháború között, 131; Kulcsár Szabó Ernő: Hangulat – hangoltság – történés, 168; Smid Róbert: A pszichoanalízis szelleme(i), 175; Dávidházi Péter: Egykori honoráriumunk. Toldy Ferenc és Arany János ismeretlen levélváltása, 201; Szilágyi Márton: Egy mostoha sorsú Arany-szöveg körüljárása. A dévaványai juhbehajtás, 204; Gönczy Monika: Az elveszett eposz nyomában. Javaslat az Arany-epika szövegközi olvasására, 216; Lénárt Tamás: Asztalírás, képmutogatás mint kultúrtechnikai modell. Arany János: A kép-mutogató, 224; H. Nagy Péter: Madách, Ady, Eco. Egybefont gondolatok Eisemann György három tanulmányáról, 233; Szegedy-Maszák Mihály: A vén cigány változó megítélése, 244; Bárdos László: Tűzfolyam és jégvidék. A világvég költői narratíváiról, 264; (Hungarian)
    0 references
    Vaderna Gábor: Fürdőzés és irodalom. Dessewffy József. Bártfai levelek, 275; Devescovi Balázs: Misericordianus frater. A karthauzi érzékenysége, 293; Hojdák Gergely: A fejedelem arcképe”. Kép, poézis, erkölcs Kemény Zsigmond Gyulai Pál című regényében, 308; Demeter Júlia: Téveszméink a Liliomfitól Liliomig. Kis színháztörténeti adalék, 330; Rózsafalvi Zsuzsanna: Jókai 1863–1864-es novelláiról és azok sajtó alá rendezésének tapasztalatairól, 337; Fried István: Bevezetés Jókai Mór Ahol a pénz nem isten című regényének olvasásába, 355; Hansági Ágnes: Európai regények a magyar piacon 1850 után. A Jókai-regények kontextusa, 370; Szajbély Mihály: Jókai legkedvesebb könyvei és a 19. század végi hírlapok intertextualitása. Kommentált szövegközlések biokertészek figyelmébe, 389; Imre László: Csehov Jókai-imitációja, 403; Kovács Gábor: Az írásjelteremtő vers. Vajda János egy verstípusáról, 411; Dancsecs Ildikó: Egy (korszak)váltás hangjai, 427; Bednanics Gábor: Esztétizmus és fiziológia. Két ellentétes szemléletmód összebékülése a modernség kezdetén, 444; Gergye László: Az aranykor mítosza Jens Peter Jacobsen Niels Lyhne című regényében, 460; Kiczenko Judit: Az anekdotikustól a jelképesig. Petelei: A Vén nemes[ek], 476; Wirágh András: Szemesnek áll a világ? A metonimikus szervezettség nyomai Cholnoky Viktor Trivulzió szeme című novellájában, 494; Bengi László: A szervesség fogalma Kosztolányi publicisztikájában, 511; Kovács Árpád: A novella és egy novellista. Eseményképződmények Kosztolányi Pesztrájában, 520; Bónus Tibor: Szinkópa – szív, olvasás és emlékezet. Egy rövid fejezetről az A la recherche du temps perdu szívében, 554; Hites Sándor: Anyanyelv és emigráció, 578. (Hungarian)
    0 references
    mib2013Bednanics 2013c
    0 references