Malcolm Cowley
Malcolm Cowley (Belsano, 1898. augusztus 24. – New Milford, 1989. március 27.), amerikai író, szerkesztő, költő és irodalomtörténész, -kritikus. Az 1920-as évek „elveszett nemzedékének” krónikása. 1929 és 1944 között a New Republic irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. Kulturális kérdésekben általában baloldali álláspontot képviselt, a világválság éveiben sok irodalmi és politikai csatának részese volt. A Harvard diákja volt, de az első világháború alatt – megszakítva a tanulást – Franciaországban mentőautó-sofőrként szolgált. 1920-ban cum laude diplomát szerzett a Harvardon, később Franciaországban folytatta tanulmányait. Itt ismerte meg az európai és különösen a párizsi avantgárdot, főként a dadaizmus köreivel állt kapcsolatban. 1922 nyarára kedvezően változott meg New Yorkról és az amerikai kultúráról alkotott képe, mert meglepte, hogy sok francia dadaistát, köztük Louis Aragont, Philippe Soupault-t és Paul Éluard-t lenyűgözte a modern amerikai kultúra, és közülük többen utánozták műveikben a New York-i élet gyors tempóját és gépi jellegét. Matthew Josephson és Harold Loeb mellett a Broom társszerkesztője lett, valamint közreműködött az emigráns Secession folyóiratban is. Párizsban Cowley mind a dadaizmusban, mind a kommunizmusban megtalálta a „harcban való bajtársiasság” érzését, amely vonzotta a városi kultúrához, ugyanakkor a társadalmi magány ellenszerének is látta. 1923-ban tért vissza az Egyesült Államokba, ahol terjeszteni szándékozta a dadaizmus szellemiségét. Connecticutban, Sherman városában telepedett le. Gyakran utazott Párizs és New York között. 1929-ben társszerkesztője lett a baloldali The New Republic folyóiratnak. Cowley tehát egyike volt az 1920-as években Párizsban élő művészeknek és irodalmároknak. Ő lett az egyik legismertebb krónikása az Európában élő amerikai emigráns szerzőknek, hiszen gyakran töltött időt olyan modernista írókkal, mint Ernest Hemingway, F. Scott Fitzgerald, John Dos Passos, Ezra Pound, Gertrude Stein, E. E. Cummings, Edmund Wilson, Erskine Caldwell. Első verseskötetében, a Blue Juniatában Cowley „vándorló, földnélküli, gyökerestől elszakadt nemzedékként” jellemezte őket. Az Exile’s Return: A Narrative of Ideas (1934, átdolgozva: 1951) az 1920-as évek emigráns amerikai íróinak fontos társadalom- és irodalomtörténete, egyben az első önéletrajzi szöveg, amely előtérbe helyezte az amerikai emigráns tapasztalatokat. 1935-ben Cowley segített létrehozni a The League of American Writers elnevezésű, baloldali írószervezetet. A második világháború idején politikai támadások kereszttüzébe került. 1944-ben irodalmi tanácsadóként, szerkesztőként és tehetségkutatóként dolgozott a Viking Pressnél. A Portable Library sorozat megírásával bízták meg. Első ilyen munkája a The Portable Hemingway volt (1944), amellyel sikerült megváltoztatnia az addig kevésbé értékelt Hemingway megítélését. További művei közé tartozik a The Literary Situation (1954) című tanulmány, amely az amerikai író társadalmában betöltött szerepéről szól, valamint kritika- és feljegyzésgyűjteményei. And I Worked at the Writer’s Trade (1978) című könyve egyesíti az irodalomtörténet és az önéletrajz műfaját. 1980-ban megjelentette az The Dream of the Golden Mountains: Remembering the 1930’s-t, a nagy gazdasági világválság és a New Deal társadalom- és kultúrtörténetét. The View from 80 (Nyolcvan év magasából) című esszéjének témája az öregség. A Ma számára 1922-ben Gáspár Endre fordította le Valuta című versét, amelyben az emigránsok kettős kötődése, gyökértelensége, illetve az Amerika iránti ambivalens csodálat fejeződik ki. A Ma amúgy népszerűsítette az általa szerkesztett Broom című folyóiratot is.
Malcolm COWLEY. „Valuta”. Ma 8, 2–3. sz. (1922):17.