Annotáció Q334275

14.

K: Az aszódi „Matricula..." leírását, lelőhelyét I. a fenti 11. sz. jegyz. Fénymásolat: Békés 56.— M: FPÉ 1.k. 94. [l. még az előbb id. jegyz.]; Hatv² 1.k. 256—257. közti mell. (a teljes osztálynévsor táblázatos közlése keretében). Az 1837/38. évi bizonyítvány, mely csak egyetlen egy kis „e"-jével különbözik az előző évi színjelestől, nemcsak a szintaktikai tanfolyam (a III-IV. gimn. osztály) sikeres befejezését jelentette P-nek, hanem az aszódi grammatikai iskolától való megválást is, melynek ez volt a legfelső osztálya. Tanulmányi szempontból az aszódi három év volt a legeredményesebb P változatos iskolai pályafutása folyamán: mint láttuk, már a grammatikai kurzus 2. évfolyamában (II. oszt.) az átlagosnál jobb eredményt ért el, a szintakszist pedig mindkét évfolyamban az első eminensek közt végezte (vö. Dienes: FP 220-222., Fekete: PSÉ 1.k. 84—86.). —

Nomen et cognomen stb.: Koren a személyi adatokat nyilván ezúttal is az előző éviekről másolta át, annyira betű szerint egyezők. —

Profectus stb.: az érdemjegyekről l. az 1836. [jún. ?] havi bizonyítvány fenti jegyzeteit (POkm 11. sz.). —

In resol[utione]: a klasszikus latin auktorok olvasásának- értelmezésének tömör megjelölése (I. uo.). —

Lingua Germ[anica]: P ebből a tárgyból nem kapott érdemjegyet (jóllehet a „Matricula..." tanúsága szerint több 2. szintakszista kapott); érdekes, hogy Koren ennek ellenére az ekkortájt P számára kiállított ,,Testimonium Scholasticum"-ban (I. gyűjtésünk következő, 1838. jún. 27-i okmányát), mely a szintaktikai tanfolyam „Eminens e primis" (első eminens) eredménnyel való elvégzését igazoló okirat, a tantárgyak közé a német nyelvet is felvette. Ennek feltehetően az a magyarázata, hogy P német nyelvtudása már Aszódra kerülésekor meghaladta a szintakszistáktól megkövetelhető szintet; ezért felesleges is volt a német nyelvgyakorlatokban részt vennie. —

Nullae a mense stb.: e „nullák" bizonyos hibapontokat jelentenek, melyeket Koren év közben folyamatosan jegyzett, s végösszegük, valamint a tanuló magatartása (habitus) alapján határozta meg a véső érdemsorozati helyet. A nyolc , első eminens"? azonban — köztük P -, amint a bizonyítványból megállapítható, nem kapott ilyen hibapontokat, és a következő ,,Locus, quam" stb. szövegű rovat tanúsága szerint egységesen „17-es sorszámra érdemesíttettek. (Koren osztályozási módszeréről, jelöléseiről részletesen I. Dienes: FP 221.) —

A bizonyítvány feltehetőleg jún. 27-e előtt már megvolt, mert Koren ekkor adta ki P-nek a szintaktikai kurzus elvégzését tanúsító okmányt (I. köv. adat és jegyz.).