Annotáció Q334064

210. K: OL, O 171. Oberstaatsanwaltschaft, Pesth. Präsidium: az 1849. febr. 23-i jelentés, a febr. 16-án készült „Leltár" két példányával. Eredeti tisztázat. Vö. Kiss D. 89. (III/67. sz.) 42. sz. facs., ill. Kiss D. 87. (III/64. sz.) 34. sz. facs. A kísérőlevél szövegét a hasonmás kiadásról közöljük, mert az eredeti nem volt hozzáférhető. A kézirat rongálódása miatt olvashatatlan, ill. csak kikövetkeztethető szövegrészeket szögletes zárójelek közé foglaltuk. A „Leltár" két, lényegében azonos példánya közül a korábbinak a szövegét vettük alapul; de megjegyezzük, hogy a leírásban, sorszámozásban, árjelzésekben előforduló apró, helyesírási, jelölési következetlenségeket — a jobb áttekinthetőség kedvéért — kiküszöböltük. — A szöveg újabbkori másolatai: OSZK Fol. Hung. 3327-ben; PIM V-an. V. 3564-ben. —

M: Itt jelenik meg először. Említette Gerő 1933. 126-127.

A magyar főváros 1849. január eleji megszállása után az osztrák katonai hatóság egyik legkorábbi intézkedése volt a magyar forradalmi mozgalom vezetői elleni elfogatóparancs kiadása, egyúttal felségsértés és pártütés címén (az 1715: VII. tc. alapján) megindították ellenük a vagyonelkobzási eljárást. (Az 1849 januárjában röplapon, ill. falragaszon kiadott német, lengyel, román nyelvű körözésről I. VP 5. k. 182-183., 259—260., ide P saját kezű rájegyzése miatt került; ill. PAt 1. k. 309—310., 413.) Ez a hivatalos hatósági eljárás P-vel kapcsolatban a szóban forgó okmány tanúsága szerint a Királyi Jogügyek Igazgatósága 1849. febr. 6-i rendeletével kezdődött (ennek szövegét nem ismerjük), melynek értelmében Mukits alügyész, Madedl János Pest városi tanácsnok és Metz Ignác hites becsűs kíséretében, a költő szüleinek lakásán febr. 16-án megjelent, s P ott fellelt ingóságait, használati tárgyait, jegyzékbe véve, hatóságilag lefoglalta. A három példányban készült „Leltár"-ból 1 a költő anyjánál, 2 pedig a Jogügyi Igazgatóság levéltárában maradt, a budai főhadparancsnoksághoz annak német nyelvű megfelelőjét küldték tovább. (L. 216. sz. szöveg és jegyz.)

A költő utolsó pesti lakása 1848-ban a Lövész utcában volt (helyrajzi sz. 381., a mai V. ker. Királyi Pál u. 18. sz. házban); vele és feleségével együtt laktak szülei is. Amikor, a szabadságharc kitörése után, neki is távoznia kellett a fővárosból, hogy feleségét apósáéknál, Erdődön biztonságba helyezve toborzóútra induljon, előbb szüleinek a pesti Zöldkert utcai (ma: Reáltanoda u.) Havas-házban (481. hrsz.) kisebb lakást vett ki, s ide szállította átingóságait. (L. VP 7. k. 442.) Pestre csak 1849. május 10-e táján, a város felszabadítása után tért vissza. Az 1849 februárjában kiszállt hatósági közeg csak édesanyját találta otthon. (Az idősb Petrovics István egyszer, nem sokkal halála előtt, P kifejezése szerint Debrecenbe , szökött", hogy unokáját, a kis Zoltánt láthassa — I. ,,Zoltán fiam életrajza hét hónapos koráig" című írását, VP 5. k. 147. — ez a merész vállalkozása talán éppen erre az időszakra esett.) Mukits a házmestert bízta meg a lefoglalt holmi felügyeletével addig, amíg megfelelő elhelyezésről intézkednek (erről és a további fejleményekről 1. uo.: 216. sz. irat és jegyz.). –

Takáts György, Gedeon József: ezekről a személyekről s arról, hogy holmijuk hogyan került P szüleinek lakásába, nem tudunk semmi biztosat; valószínűleg albérlők voltak, vö. a Petrovits-Petőfi apa 1848. dec. 10-13. között kelt, fiához intézett sorainak e részletével:, ,aszt a Kis szélsőszobát Kiattuk mert ugyis üresen állt", s nyilván rájuk vonatkozik a levél későbbi utalása is: ,,azok ketten vannak" (vö. VP 7. k. 183., 184. ill. 454.); persze lehetséges, hogy decembertől február végéig a szoba lakói cserélődtek. —

Pak Albert: Pákh Albert (1825—1867; ügyvéd, író, szerkesztő; P jó barátja, egy ideig lakótársa) 1847-ben, betegsége miatt, külföldre utazott (csak később, P eltűnése után tért vissza); akkor könyveket, ingóságokat bízott P gondjaira; ezek közül sok a foglaló hatóság kezére került, s a hazaérkezett Pákh visszaadásukért folyamodott (vö. VP 5. k. 251.).