Drevin, Alekszandr Davidovics

Alekszandr Davidovics Drevin (lettül: Aleksandrs Rūdolfs Drēviņš) (Cēsis, Latvia, 1889. július 3. – Moszkva mellett, Butovo, 1938. február 26.): lett-orosz festő. Drevin a lett Cēsisben született, amely akkor az akkor az Orosz Birodalomhoz tartozott. A rigai művészeti iskolában az impresszionista Vilhelms Purvītis tanítványa volt. Művészete a tízes években bontakozott ki, először a kubizmus hatása alatt, később a nonfigurativitás is érdekelni kezdte. A célelvűség és a politikai mondanivaló ellenében gyakran szándékoltan dekoratív műveket alkotott, konstruktivista absztrakt vagy szuprematista stílusban. A húszas és a harmincas években újra a tárgyi valóságból indult ki, stílusa fokozatosan realisztikusabbá vált, művei hol az impresszionizmushoz, hol pedig az expresszionizmushoz álltak közel. 1934-ben így nyilatkozott: „a művészetben nem a látvány a döntő, hanem a látottból származó emocionális töltés”. 1914-ben Moszkvában tanult. 1917-től az Oktatási Népbiztosság Képzőművészeti Osztályán dolgozott. Tagja volt az avantgárd Zöld Virág nevű csoportnak, valamint 1920 és 1921 között az Inkhuknak is, később azonban innen feleségével, Nagyezsda Udalcovával, valamint Kandinszkijjal, Kljunkovval együtt kilépett, mert a konstruktivista szervezet manifesztumában a festőállványos festészet elutasítását sürgette. A Vkhutemas festészettanáraként dolgozott. 1922-ben ő is szerepelt a berlini Van Diemen Galériában megrendezett Első Orosz Művészeti Kiállításon. Szovjet művészeti tisztviselők megrendelésére és felügyelete alatt beutazta egész Oroszországot, Kazahsztán-Urált, Altajt és Örményországot, s szovjet tájakat festett. 1938-ban a nagy tisztogatás áldozatául esett, az úgynevezett lett hadművelet során a Moszkva melletti Butovo lőtéren kivégezték. A Ma 1922. 2-3. számában talán leghíresebb, olajfestékkel készült szuprematista kompozícióját közlik más, hasonló felfogású és a berlini összoroszországi kiállításon ugyancsak szereplő oroszországi művészek alkotásai mellett. Kassák, aki berlini útján személyesen látogatott el a tárlatra, így foglalja össze az ott látottakat A berlini orosz kiállításhoz című cikkében: „[A szuprematizmus] egyszerűséggel jön, levetkőzi magáról mind azt, ami a dolgok civilizatorikus és esztétikai és külsősége és visszaás a lényegig, mint festők visszamennek végső következtetésükkel formában a minden alapformájához, a mértani formához és színben a két alapszínhez, a fehérhez és feketéhez. Az ő kilépésük forradalmi cselekedet volt. És az ő egyszerű törvényeikből indult ki (1917-ben) az egész uj orosz generáció. […] A szuprematizmus legtisztább mestere Malevics. És az ő gyökeréből indultak el a konstruktivisták és objektivisták. Ezeknek a csoportoknak reprezentánsai: Tatlin, Liszitcki, Rodcsenko, Klun, Drevin stb.”

Drevin, Alekszandr. „Kompozíció”. Ma 8, 2–3. sz.(1922): 20. 10x13 cm. Kassák Lajos. „A berlini orosz kiállításhoz”. Ma 8, 2–3. sz.(1922): 19–20.

Csaplár Ferenc. „Kassák Lajos az európai avantgárd mozgalmakban (1916–1928)”, in A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai, https://library.hungaricana.hu/hu/collection/muze_orsz_pimu_kassak_muzeum_anyagai/. Ruzsa György. „Magángyűjtemények a Szovjetunióban: A XX. század elejének orosz művészete”. Műgyűjtő 6, 3. sz. (1974): 12–14.