Új Föld-estek

Az Új Föld-estek Palasovszky Ödönnek a Zöld Szamár Színház utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral együtt valósítottak meg a Zeneakadémia kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926-1927 között. Alapvetően dadaista alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – Illyés Gyula fordításában – Tzara Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages) című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még Ivan Goll-drámákat, a Panama-csatorna (Der Panama-kanal) és a Matuzsálem, az örök polgár (Methusalem oder Der ewige Bürger) című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre. Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – Apollinaire, Aragon, Éluard, Trakl, Becher, Werfel és Kafka – szövegei, továbbá Palasovszky Punaluái is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei. Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, Sztravinszkij, Honegger, Hindemith, Szkrjabin, Schönberg és Berg alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, Kadosa Pál, Szabó Ferenc, Szelényi István, Arma Pál és Kozma József szerzeményeit. Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az Alkoholellenes Munkás Szövetség szavalókórusa – Szántó Judit vezetésével – például Majakovszkij Kékzubbonyosok és Balra át című műveit adja elő, kórusra átdolgozva. Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként, ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József komponált zenét, a koreográfiát pedig Kövesházi Ágnes és Róna Magda (Palasovszky felesége) állította össze. Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) Hannes Küpper Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.

TÓTH Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76. KOCSIS Rózsa. Igen és nem. A magyar avantgárd színjáték története. Budapest: Magvető, 1973. 317-323. JÁKFALVI Magdolna. Avantgárd – színház – politika. Budapest, Balassi, 2006.