„Az ideál mindazonáltal megőrződik”: Tanulmányok Bécsy Ágnes tiszteletére (Q482977)
From wikibase-docker
Revision as of 08:08, 26 September 2024 by TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: Property:P18: Balogh Piroska: Töprengések a „lekötött kalóz” személyazonossága felett 9–15; Benda Mihály: George Sand és a film, avagy „Tévednek, akik azt képzelik, hogy az embereknek csak egyetlen élettörténetük van”. George Sand: Mauprat 16–22; Boros Oszkár: Filozófiai és költői nyelv: diskurzusrendek a Weöres-lírában 23–46; Devescovi Balázs: A Magyarország 1514-ben irányzatosságáról – Eötvös József 47–70; Eisemann György: A Noszty fiú esete az élőszóval és...)
No description defined
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
„Az ideál mindazonáltal megőrződik”: Tanulmányok Bécsy Ágnes tiszteletére
|
No description defined
|
Statements
2013
0 references
338
0 references
Balogh Piroska: Töprengések a „lekötött kalóz” személyazonossága felett 9–15; Benda Mihály: George Sand és a film, avagy „Tévednek, akik azt képzelik, hogy az embereknek csak egyetlen élettörténetük van”. George Sand: Mauprat 16–22; Boros Oszkár: Filozófiai és költői nyelv: diskurzusrendek a Weöres-lírában 23–46; Devescovi Balázs: A Magyarország 1514-ben irányzatosságáról – Eötvös József 47–70; Eisemann György: A Noszty fiú esete az élőszóval és az írásbeliséggel – Mikszáth Kálmán 71–79; Érfalvy Lívia: Vallomás létről és költészetről. Kosztolányi Dezső: Októberi táj 80–85; S Finta Gábor: Szánalom, részvét, szeretet, igazság. Kosztolányi Dezső: A jó bíró 86–92; Fórizs Gergely: Berzsenyi ismeretlen prózai töredéke és levélfogalmazványa 93–100; Gergye László: Romantikus indítások J. P. Jacobsen Niels Lyhne című regényében 101–110; Hoffmann Béla: Az aposztrofikus költészet és az önmegszólító verstípus között. A költői nyelv új vonásai Giacomo Leopardi A se stesso című versében 111–117; Horváth Kornélia: A lírai én kérdésének néhány megközelítése a magyar irodalomtudományban 118–121; Horváth Zsuzsa: „Ó, hisz ez egy írott alak, literatúra!…” Márai évei – az irodalmiság mint a cselekmény motivációja 122–145; Kabdebó Lóránt: Egy klasszikus életmű befogadtatása. Szabó Lőrinc utóélete 146–149; Kovács Gábor: Ritmus, elbeszélés és költői szemantika a balladában. Arany János: Tetemre hívás 150–168; (Hungarian)
0 references
mib2013Horváth 2013s
0 references