Ercsey Sándor – Arany Jánosnak, [Szalonta, 1879. február 10. előtt] (Q346776)

Elveszett. – Utalás a levélre: AJ Ercseynek, 2535. 1879. febr. 10.: „Nagyon meglepett, mégpedig kellemesen lepett meg tegnap jött leveled, mert én már semmire se számitottam kevésbbé, mint arra, hogy ez a kölcsön ügy Kenyeressel, eddigi hallgatása után, létre jöjjön, szentűl hívén, hogy ő sértve érezte magát levelem által, melyben szokott jámbor őszinteséggel szemébe mondom, hogy a házát nem tartom elegendő biztosítéknak. És már aggasztott, hogy a tőke visszafizetésének ideje közelget, s még semmi bizonyos arra nézve, hogy miképen fogom elhelyezni. Hanem te, az egészről hallgatva, elvégzed, s most a kész eredménynyel lepsz meg. Eljárásodat minden pontban helyeslem, és érette szives köszönetet mondok. [...] Az, hogy a kölcsönt ezüst valutára kötötted, nem baj, nem is várhattam egyebet. Míg pénzt vernek belőle, értéke mindig lesz, ha agiója nem is, a bankjegy mellett. A telekkönyvben levő biztosítékot is elegendőnek tartom.” (Hungarian)

0 references

date of creation

10 February 1879^Gregorian

refine date

before

sourcing circumstances

presumably

0 references