Difference between revisions of "Drégely Gábor"
(Created page with "Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetem...") |
|||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetemen végzett, majd a fővárosnál dolgozott mérnökként. Eleinte regényíróként, később főleg színműíróként tevékenykedett. Sikereit vígjátékokkal aratta, nemcsak itthon, hanem külföldön is, egyik-másik darabját az egész világon játszották. Fontosabb művei: Szerencse fia (1908), Isteni szikra (1913); Kisasszony férje (1915), A védtelen nő (1925); Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929). | + | Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetemen végzett, majd a fővárosnál dolgozott mérnökként. Eleinte regényíróként, később főleg színműíróként tevékenykedett. Sikereit vígjátékokkal aratta, nemcsak itthon, hanem külföldön is, egyik-másik darabját az egész világon játszották. Fontosabb művei: Szerencse fia (1908), Isteni szikra (1913); Kisasszony férje (1915), A védtelen nő (1925); Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929). |
| + | |||
Drégely Gáborról A Tettben jelent meg a Napló-rovatban egy rövid bejegyzés a szerző nevének feltüntetése nélkül. E glossza beszámol arról, hogy Drégely Gábor a Kisasszony férje című bohózata nyerte el az Akadémia Vojnits-díját, valamint a darabbal kapcsolatban egy plágiumvitáról is. Írója végül a színdarab eredetiségét védő Beöthy Lászlónak azt kívánja, „hogy még a Kisasszony férjénél is sok förtelmesebb tücsköt-bogarat szüljön neki Drégely Gábor pajkos elméje”. | Drégely Gáborról A Tettben jelent meg a Napló-rovatban egy rövid bejegyzés a szerző nevének feltüntetése nélkül. E glossza beszámol arról, hogy Drégely Gábor a Kisasszony férje című bohózata nyerte el az Akadémia Vojnits-díját, valamint a darabbal kapcsolatban egy plágiumvitáról is. Írója végül a színdarab eredetiségét védő Beöthy Lászlónak azt kívánja, „hogy még a Kisasszony férjénél is sok förtelmesebb tücsköt-bogarat szüljön neki Drégely Gábor pajkos elméje”. | ||
| − | „Napló”. A Tett 2, 7. sz. (1916):120. | + | „Napló”. A Tett 2, 7. sz. (1916): 120. |
| + | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 14:08, 23 January 2025
Drégely Gábor (eredeti neve: Dessauer Gábor) (Budapest, 1883. nov. 24. – Budapest, 1944. júl. 24.): magyar gépészmérnök, író, színműíró. A budapesti Műegyetemen végzett, majd a fővárosnál dolgozott mérnökként. Eleinte regényíróként, később főleg színműíróként tevékenykedett. Sikereit vígjátékokkal aratta, nemcsak itthon, hanem külföldön is, egyik-másik darabját az egész világon játszották. Fontosabb művei: Szerencse fia (1908), Isteni szikra (1913); Kisasszony férje (1915), A védtelen nő (1925); Valaminek történni kell (Lakatos Lászlóval, 1929).
Drégely Gáborról A Tettben jelent meg a Napló-rovatban egy rövid bejegyzés a szerző nevének feltüntetése nélkül. E glossza beszámol arról, hogy Drégely Gábor a Kisasszony férje című bohózata nyerte el az Akadémia Vojnits-díját, valamint a darabbal kapcsolatban egy plágiumvitáról is. Írója végül a színdarab eredetiségét védő Beöthy Lászlónak azt kívánja, „hogy még a Kisasszony férjénél is sok förtelmesebb tücsköt-bogarat szüljön neki Drégely Gábor pajkos elméje”.
„Napló”. A Tett 2, 7. sz. (1916): 120.