Difference between revisions of "Dienes László"
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''[[Item:Q42955|Dienes László]]''' ('''Tokaj''', 1889. március 27. – '''Budapest''', 1953. április 5.) esztéta, szerkesztő, könyvtártudományi és közgazdasági szakíró. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe, Szabó Ervin tanítványa lett, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtárat vezette Budapesten, a KMP alapító tagja, a kommün alatt városi népbiztos. | + | '''[[Item:Q42955|Dienes László]]''' ('''Tokaj''', 1889. március 27. – '''Budapest''', 1953. április 5.) esztéta, szerkesztő, könyvtártudományi és közgazdasági szakíró. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban'''<code>→</code>''' tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe,'''<code>→</code>''' '''Szabó Ervin<code>→</code>''' tanítványa lett, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtárat vezette Budapesten, a KMP alapító tagja, a kommün alatt városi népbiztos. |
| − | Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái már 1914-től sorra jelentek meg, háborúellenes cikkeit a Huszadik Század közölte. 1913-ban megházasodott, feleségül vette Götz Irént, aki kiváló vegyészként Párizsban tanult Madame Curie-nél. 1911-ben ő lett a harmadik magyar női vegyészdoktor, majd az 1919-es Tanácsköztársaság alatt mint nő elsőként kapott egyetemi katedrát. Három lányuk született, Klára, Mária és Irén. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel együtt, mint politikai emigráns a királyi Romániában telepedett le, ahol együtt indították meg a Bukaresti Hírlap című napilapot, mely mindösszesen 13 számot ért meg 1921 januárjában. Munkatársa lett ugyanakkor a kolozsvári | + | Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái már 1914-től sorra jelentek meg, háborúellenes cikkeit a '''''Huszadik Század<code>→</code>''''' közölte. 1913-ban megházasodott, feleségül vette Götz Irént, aki kiváló vegyészként Párizsban tanult Madame Curie-nél. 1911-ben ő lett a harmadik magyar női vegyészdoktor, majd az 1919-es Tanácsköztársaság alatt mint nő elsőként kapott egyetemi katedrát. Három lányuk született, Klára, Mária és Irén. 1919 őszén barátjával, '''Bölöni Györggyel<code>→</code>''' együtt, mint politikai emigráns a királyi Romániában telepedett le, ahol együtt indították meg a ''Bukaresti Hírlap'' című napilapot, mely mindösszesen 13 számot ért meg 1921 januárjában. Munkatársa lett ugyanakkor a kolozsvári '''''Napkelet'''''nek,'''<code>→</code>''' ennek „Nyugati szemle” című rovatában Dienes rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista'''<code>→</code>''' novellákkal jelentkezett. Publikált az aradi '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop'''''ban'''<code>→</code>''' is. 1922-ben végleg Kolozsvárt telepedett le, 1925-ig tagja lett a ''Keleti Újság'' szerkesztőbizottságának, ezt követően az általa megalapított, 1926 tavaszától meginduló '''''Korunk<code>→</code>''''' köréhez tartozott. A megindított ''Korunk'' örömmel adott teret a magyar avantgárd magyarországi, romániai és emigráns költőinek. |
| − | |||
| − | + | Világnézete idealista beütésekkel nem volt mentes a kísérletező eklekticizmustól, de radikálisan baloldali. Gondolkodása miatt román vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után 1928-ban feleségével és gyermekeivel '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''' keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, Gaál Gábornak Az orosz szocialista tervgazdaság című tanulmányát, az első magyar ismertetést a Szovjetunió közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről kedves lapja, vagyis a Korunk részére. Mint társszerkesztő, neve 1931 augusztusáig szerepelt a lapon, ekkor '''Moszkvá'''ba'''<code>→</code>''' költözött, ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkákkal foglalkozott. 1945-től Magyarországon élt, haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, illetve gazdaságtani tanszékvezető tanára az ELTE jogi karának. 1920-as évekbeli kritikai írásait Sugár Erzsébet válogatta ki és rendezte sajtó alá. | |
| − | + | ||
| − | + | Remete László. ''Dienes László élete és munkássága.'' Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1964. | |
| − | + | ||
| + | Kántor Lajos. „Dienes László avantgarde-ja”. ''Utunk'' 32, 31. sz. (1977): 32. | ||
| + | |||
| + | Balázs Imre József. ''Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban.'' Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006. | ||
| + | |||
| + | Sőni Pál. ''Avantgarde sugárzás.'' Bukarest: Kriterion, 1973. | ||
Revision as of 16:14, 28 February 2024
Dienes László (Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.) esztéta, szerkesztő, könyvtártudományi és közgazdasági szakíró. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban→ tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe,→ Szabó Ervin→ tanítványa lett, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtárat vezette Budapesten, a KMP alapító tagja, a kommün alatt városi népbiztos.
Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái már 1914-től sorra jelentek meg, háborúellenes cikkeit a Huszadik Század→ közölte. 1913-ban megházasodott, feleségül vette Götz Irént, aki kiváló vegyészként Párizsban tanult Madame Curie-nél. 1911-ben ő lett a harmadik magyar női vegyészdoktor, majd az 1919-es Tanácsköztársaság alatt mint nő elsőként kapott egyetemi katedrát. Három lányuk született, Klára, Mária és Irén. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel→ együtt, mint politikai emigráns a királyi Romániában telepedett le, ahol együtt indították meg a Bukaresti Hírlap című napilapot, mely mindösszesen 13 számot ért meg 1921 januárjában. Munkatársa lett ugyanakkor a kolozsvári Napkeletnek,→ ennek „Nyugati szemle” című rovatában Dienes rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista→ novellákkal jelentkezett. Publikált az aradi Geniusban→ és a Periszkopban→ is. 1922-ben végleg Kolozsvárt telepedett le, 1925-ig tagja lett a Keleti Újság szerkesztőbizottságának, ezt követően az általa megalapított, 1926 tavaszától meginduló Korunk→ köréhez tartozott. A megindított Korunk örömmel adott teret a magyar avantgárd magyarországi, romániai és emigráns költőinek.
Világnézete idealista beütésekkel nem volt mentes a kísérletező eklekticizmustól, de radikálisan baloldali. Gondolkodása miatt román vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után 1928-ban feleségével és gyermekeivel Berlinben→ keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, Gaál Gábornak Az orosz szocialista tervgazdaság című tanulmányát, az első magyar ismertetést a Szovjetunió közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről kedves lapja, vagyis a Korunk részére. Mint társszerkesztő, neve 1931 augusztusáig szerepelt a lapon, ekkor Moszkvába→ költözött, ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkákkal foglalkozott. 1945-től Magyarországon élt, haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, illetve gazdaságtani tanszékvezető tanára az ELTE jogi karának. 1920-as évekbeli kritikai írásait Sugár Erzsébet válogatta ki és rendezte sajtó alá.
Remete László. Dienes László élete és munkássága. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1964.
Kántor Lajos. „Dienes László avantgarde-ja”. Utunk 32, 31. sz. (1977): 32.
Balázs Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.
Sőni Pál. Avantgarde sugárzás. Bukarest: Kriterion, 1973.