Difference between revisions of "Singer Henrik"
| Line 1: | Line 1: | ||
Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a '''''Ma<code>→</code>''''' önálló kötetben (a '''Ma Kiadó<code>→</code>''' első könyveként) is megjelentetett ''(Világnézet)''. Az '''Ostwald<code>→</code>''' energiatanára és '''Haeckel<code>→</code>''' filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím ''(Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra)''. Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények – például az ember – felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a ''Má''ba '''Hevesi Gyula<code>→</code>''' írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni. | Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a '''''Ma<code>→</code>''''' önálló kötetben (a '''Ma Kiadó<code>→</code>''' első könyveként) is megjelentetett ''(Világnézet)''. Az '''Ostwald<code>→</code>''' energiatanára és '''Haeckel<code>→</code>''' filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím ''(Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra)''. Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények – például az ember – felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a ''Má''ba '''Hevesi Gyula<code>→</code>''' írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni. | ||
| − | Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273. | + | Singer Henrik. „Világnézet”. ''A Tett'' 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273. |
| − | Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322. | + | Singer Henrik. „Világnézet”. ''A Tett'' 2, versszám (1916): 320–322. |
| − | Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916. | + | Singer Henrik. Világnézet. Budapest: ''Ma'', 1916. |
| − | Hevesi Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31. | + | Hevesi Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. ''Ma'' 1, 2. sz. (1916): 31. |
| − | Hevesi Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5. | + | Hevesi Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. ''Élet és Irodalom'' 5, 6. sz. (1961): 5. |
| + | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 17:55, 27 November 2023
Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a Ma→ önálló kötetben (a Ma Kiadó→ első könyveként) is megjelentetett (Világnézet). Az Ostwald→ energiatanára és Haeckel→ filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím (Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra). Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények – például az ember – felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a Mába Hevesi Gyula→ írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni.
Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273.
Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322.
Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916.
Hevesi Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.
Hevesi Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.