Difference between revisions of "Huszár Vilmos"
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''Huszár Vilmos''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz. | + | '''[[Item:Q45618|Huszár Vilmos]]''' ('''Budapest''', 1884. január 5. – '''Hierden''', 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és '''[[Item:Q143001|Bortnyik]]<code>[[Bortnyik Sándor|→]]</code>''' képarchitektúráira, a '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A ''De Stijl''ben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz. |
Revision as of 19:44, 30 September 2023
Huszár Vilmos (Budapest, 1884. január 5. – Hierden, 1960. szeptember 8.), festő és formatervező. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, Nagybányán Hollósy Simonnál tanult. 1904-re tanulmányútra Münchenbe ment, 1906-ban sikertelen felvételit tett a düsseldorfi akadémián, de ugyanebben az évben portrékat állított ki a Műcsarnokban. 1906-ban Hollandiába utazott, Párizsban, majd Londonban is megfordult, de 1908-ban végleg letelepedett a Németalföldön. A korai naturalista és erős Nabis-hatást, majd a kubista-futurista irányt követően az 1910-es években közeledett a geometrikus absztrakció, illetve Mondrian felé, majd egyik alapítója volt 1917-ben a De Stijl-csoportnak – ő tervezte a csoport folyóiratának fejlécét. Művészete jelentős hatást gyakorolhatott Kassák és Bortnyik→ képarchitektúráira, a Mában→ csak egy műve jelent meg, de tudósítóként valószínűleg szorosabb kapcsolatban állt a lappal az 1920-as években. A De Stijlben folyamatosan publikált, de 1922-ben megvált a laptól (a döntésben a Doesburggal megromlott viszony állhatott, majd az évtized közepén a csoportot is maga mögött hagyta. A sokoldalú, plakát- és reklámtervezéssel, báb- és jelmezkészítéssel, művészetelmélettel is foglalkozó Huszár élete utolsó évtizedeiben visszatért a portréfestés „klasszikus” hagyományaihoz.
Huszár Vilmos. „Városkompozíció”. Ma 7, 5–6. sz. (1922): 28.
R. Bajkay Éva. Huszár Vilmos. Budapest: Corvina, 1984.