Berg, Max

Max Berg (Max Paul Eduard Berg) (Szczecin [Stettin],1870. április 17. - Baden-Baden, 1947. január 22.), német építész. Kora egyik legkiemelkedőbb építésze, Breslauban→ (Wrocław) 1909-től 1925-ig a város főépítészeként kitörölhetetlen nyomot hagyott a városképen.

1889-től 1893-ig a Berlin melletti Charlottenburgi Műszaki Főiskolán, egy szemesztert pedig a müncheni Műszaki Főiskolán tanult. Mestere a neogótikus Karl Schäfer volt. 1898-ban katonai szolgálata után letette a második főépítészi vizsgát. 1899-ben Frankfurt am Mainban átvette a városi építési felügyelői posztot, amelyet 1909-ig töltött be. Ez idő alatt iskolákat, városházát, hivatali épületeket és egy Zeppelin-hangárt tervezett. Frankfurtban is csatlakozott a Dürerbund és a Deutscher Werkbund egyesületek keretében működő reformgondolkodó és modern irányultságú művészeti körökhöz, tagja volt a Deutsche Akademie für Städtebaunak és a Deutsche Gartenstadt-Gesellschaftnak is.

1908. december 17-én Berget Breslauban megválasztották városi építésznek, ahol 1909-ben csatlakozott Hans Poelzig→ és a drámaíró Gerhart Hauptmann→ köré csoportosuló sziléziai művészek köréhez, azaz a Künstlerbund Schlesien→-hez.

Legfontosabb művét, az 1913-ban épített Jahrhunderthallét (Évszázad csarnoka) az építész az 1913-ban megrendezett Jahrhundertausstellung (Évszázad-kiállítás) alkalmából tervezte. A vasbeton kupolás építmény mérnöki csodának és a maga műfajában a legnagyobb épületnek számított. A ma is használatban lévő csarnokot 2006-ban az UNESCO Világörökség részévé nyilvánította. Emellett Berg Wroclawban tervezett iskolát (1909), csecsemőotthont (1909), saját családja számára villát (1910), városi fürdőt (1912), egy alapítvány házát (1912) szociális lakásokkal. Oskar Kokoschkával→ együtt, akinek egy monumentális freskót kellett volna benne kiviteleznie, egy meg nem valósult krematórium tervén is dolgozott, illetve egy kápolnán az oswitzi temető számára (1919–1920), Hans Leistikow wroclawi festővel együtt. A két háború között még két nagy épületet épített Wroclawban: egy villanytelepet (1923–1925) és egy hatalmas kiállítócsarnokot fa tetőszerkezettel (1924–1925).

1909 és 1913 között Berg reformer volt, aki igyekezett megfelelni a Werkbund és a Deutscher Bund für Heimatschutz által propagált művészeti és építészeti reformigényeknek. Modernista építészként következetesen alkalmazta a vasbetont, a vázszerkezetet és az előregyártott épületelemeket. Az épületek külső megjelenését egyszerűsítette, a designt és a belső elrendezést az épület funkciójának rendelte alá. Inspirálta a mérnöki munka, a gótikus építészet, az angol lakóházak, a sziléziai vidéki építészet. Olyan új nagy stílust keresett, amely a wagneri Gesamtkunstwerk→ mintájára a művészet minden területét egyesíteni tudná. Ennek a művészi törekvésnek volt legfontosabb példája a Jahrhunderthalle (a Századok csarnoka).

Első világháborús tapasztalatai után érdeklődést kezdett mutatni a miszticizmus, Eckhart mester, Swedenborg és Angelus Silesius iránt.

Az első világháború előtt, majd közvetlenül a háború befejezése után városrendezési kérdések foglakoztatták: szociális utópiák, mint a kertváros, továbbá megoldást keresett a lakásproblémára, ezért terveket készített Berlin→ (1910) és Wroclaw (1910–1911 és 19191922) átalakítására, valamint az első sziléziai kertváros Zobten a. Berge számára (1910). Zöld lakóvárosok gondolatát dolgozta ki. A várostervezés terén Berg javaslatot tett egy berlini építési szabályzat létrehozására. A város funkcionális zónákra való felosztását javasolta: 1. lakóváros 2. munkásváros, amely üzleti városra és iparvárosra oszlik.  3. műemlékváros: kulturális intézmények, reprezentatív épületek és az államigazgatás számára fenntartott övezet.

Az üzleti városba Berg magas épületeket, illetve felhőkarcolókat tervezett.

A Ma→ 1925/3–4., a Das Junge Schlesien→ (Fiatal sziléziaiak) elnevezésű művészi csoport tagjainak szentelt számban Bergnek – és építésztársainak – számos épületéről vagy annak makettjéről találhatunk fotót: temetőkápolna, víztorony, Századok csarnoka, vásárcsarnok stb. A fotókon mindig feltüntetik a statikus építőmérnökök neveit is. A számban német nyelven szerepel Paul Heim→ cikke Max Berg munkásságáról, továbbá részletek Max Berg Paul Heimnek írt leveléből, amelyek kiegészítik, kommentárokkal látják el Heim véleményét.

Berg, Max. „Auszüge aus einem Brief von Max Berg an Paul Heim als Ergänzung der Ausführungen von Heim.” Ma 10, 3–4. sz. (1925): 192–193.

Berg, Max és Kempter, Albert. „Grabkapelle Osswitz” (fotó). Ma 10, 3–4. sz. (1925): 190. 9x7 cm.

Berg, Max és Kempter, Albert. „Wasserturm, Modell” (fotó). Ma 10, 3–4. sz. (1925): 194. 6x8 cm.

Berg, Max és Konwiarz, Richard. „Jahrhunderthalle, Innenaufnahme” (fotó). Ma 10, 3–4. sz (1925): 197. 11x10 cm.

Berg, Max és és Mooshammer, Ludwig. „Blick auf Messehalle” (fotó). Ma 10, 3–4. sz (1925): 187. 11x91 cm.

Berg, Max és Mooshammer, Ludwig. „Wasserkraftwerk. Südoder” (fotó). Ma 10, 3–4. sz. (1925): 194. 11x9 cm.

Berg, Max és Poelzig, Hans. „Ausstellungsgebäude, Jahrhunderthalle,

Fliegeransicht” (fotó). Ma 10, 3–4. sz. (1925): 194. 15x7 cm.

Heim, Paul. „Max Berg- Breslau”. Ma 10, 3–4. sz. (1925): 192.