Difference between revisions of "Homerosz némely hasonlatának vándorlása (Q496853)"
From wikibase-docker
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: page(s) (P49): 20–22) |
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: annotation (P18): A cikk középpontjában az a homéroszi kép áll, amely egy haldokló harcost a lehajló mákvirághoz hasonlít: a virág fejét a termés súlya vagy az eső húzza le. Greksa bemutatja, hogy ez a hasonlat nem maradt meg az ókori eposzban, hanem „vándormotívummá” vált, és újra meg újra felbukkan különböző szerzőknél. A tanulmány példákat sorol fel Vergiliustól és Ovidiustól kezdve Ariostón és Voltaire-en át egészen a magyar költészetig, például Zrínyi Miklósn...) |
||
| Property / annotation | |||
| + | A cikk középpontjában az a homéroszi kép áll, amely egy haldokló harcost a lehajló mákvirághoz hasonlít: a virág fejét a termés súlya vagy az eső húzza le. Greksa bemutatja, hogy ez a hasonlat nem maradt meg az ókori eposzban, hanem „vándormotívummá” vált, és újra meg újra felbukkan különböző szerzőknél. A tanulmány példákat sorol fel Vergiliustól és Ovidiustól kezdve Ariostón és Voltaire-en át egészen a magyar költészetig, például Zrínyi Miklósnál, Vörösmartynál és Arany Jánosnál is megjelenik a virág lehanyatlásának képe a halál jelképeként. Greksa célja annak érzékeltetése, hogy a nagy költői képek gyakran évszázadokon át továbbélnek, átöröklődnek, és különböző nyelvekben, kultúrákban új formát öltenek, miközben alapjelentésük – a mulandóság és az elmúlás lírai kifejezése – megmarad. (Hungarian) | ||
| Property / annotation: A cikk középpontjában az a homéroszi kép áll, amely egy haldokló harcost a lehajló mákvirághoz hasonlít: a virág fejét a termés súlya vagy az eső húzza le. Greksa bemutatja, hogy ez a hasonlat nem maradt meg az ókori eposzban, hanem „vándormotívummá” vált, és újra meg újra felbukkan különböző szerzőknél. A tanulmány példákat sorol fel Vergiliustól és Ovidiustól kezdve Ariostón és Voltaire-en át egészen a magyar költészetig, például Zrínyi Miklósnál, Vörösmartynál és Arany Jánosnál is megjelenik a virág lehanyatlásának képe a halál jelképeként. Greksa célja annak érzékeltetése, hogy a nagy költői képek gyakran évszázadokon át továbbélnek, átöröklődnek, és különböző nyelvekben, kultúrákban új formát öltenek, miközben alapjelentésük – a mulandóság és az elmúlás lírai kifejezése – megmarad. (Hungarian) / rank | |||
| + | Normal rank | ||
Revision as of 12:34, 3 February 2026
No description defined
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
Homerosz némely hasonlatának vándorlása
|
No description defined
|
Statements
Greksa Kázmér
0 references
1
0 references
1
0 references
1891
0 references
20–22
0 references
A cikk középpontjában az a homéroszi kép áll, amely egy haldokló harcost a lehajló mákvirághoz hasonlít: a virág fejét a termés súlya vagy az eső húzza le. Greksa bemutatja, hogy ez a hasonlat nem maradt meg az ókori eposzban, hanem „vándormotívummá” vált, és újra meg újra felbukkan különböző szerzőknél. A tanulmány példákat sorol fel Vergiliustól és Ovidiustól kezdve Ariostón és Voltaire-en át egészen a magyar költészetig, például Zrínyi Miklósnál, Vörösmartynál és Arany Jánosnál is megjelenik a virág lehanyatlásának képe a halál jelképeként. Greksa célja annak érzékeltetése, hogy a nagy költői képek gyakran évszázadokon át továbbélnek, átöröklődnek, és különböző nyelvekben, kultúrákban új formát öltenek, miközben alapjelentésük – a mulandóság és az elmúlás lírai kifejezése – megmarad. (Hungarian)
0 references