Difference between revisions of "Kudlák Lajos"
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]''' (L’udovít Kudlák) ('''Losonc''', 1890. március 14. – '''Pozsony''', 1960. január 15.), festő, költő, gépészmérnök, Kupecký-díjas (1949). „Félben maradt mérnök, nyers, vad természetű ember. A versei az első pillanatra csakugyan úgy hangzanak, mint valami őrült firkálásai. De mégsem őrültség, hanem költészet”, írta róla Kassák az ''Egy ember életé''ben. 1910 és 1914 között budapesti, 1919 és 1922 között prágai tanulmányait követően gépészmérnöki-mérnöki képesítést szerzett. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Csehszlovákiába távozott. 1923-tól Pozsonyban élt, 1928-tól 1932-ig a Bauhaus mintájára alakult pozsonyi Iparművészeti Iskolában tanult. L’udovít Kudlák néven a szlovák képzőművészet ismert alkotójává vált. Egyéni kiállításait Csehszlovákiában, válogatott csoportos kiállításait Párizsban, Pozsonyban és Budapesten szervezte meg. Eleinte futurista, majd dadaista verseket írt, amelyek 1918 és 1922 a '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' jelentek meg. Egyetlen kötete ''Gitár és konflisló'' címen látott napvilágot | + | '''[[Item:Q165060|Kudlák Lajos]]''' (L’udovít Kudlák) ('''Losonc''', 1890. március 14. – '''Pozsony''', 1960. január 15.), festő, költő, gépészmérnök, Kupecký-díjas (1949). „Félben maradt mérnök, nyers, vad természetű ember. A versei az első pillanatra csakugyan úgy hangzanak, mint valami őrült firkálásai. De mégsem őrültség, hanem költészet”, írta róla '''Kassák<code>→</code>''' az ''Egy ember életé''ben. 1910 és 1914 között budapesti, 1919 és 1922 között prágai tanulmányait követően gépészmérnöki-mérnöki képesítést szerzett. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Csehszlovákiába távozott. 1923-tól Pozsonyban élt, 1928-tól 1932-ig a Bauhaus mintájára alakult pozsonyi Iparművészeti Iskolában tanult. L’udovít Kudlák néven a szlovák képzőművészet ismert alkotójává vált. Egyéni kiállításait Csehszlovákiában, válogatott csoportos kiállításait Párizsban, Pozsonyban és Budapesten szervezte meg. Eleinte futurista, majd dadaista verseket írt, amelyek 1918 és 1922 a '''''[[Item:Q336957|Má]]'''''ban'''<code>→</code>''' jelentek meg. Egyetlen kötete ''Gitár és konflisló'' címen látott napvilágot 1921–1922 fordulóján a ''Ma'' kiadásában. Ugyanitt ''12 litográfiá''ja is megjelent kötetben (1922). Ekkoriban Kudlák volt a ''Ma'' csehszlovákiai „kapcsolattartója”. 1918 és 1922 között a ''Má''ban huszonöt verse, öt tanulmánya és négy fordítása ('''Arp<code>→</code>''', '''Huelsenbeck<code>→</code>''', '''Schwitters<code>→</code>''') jelent meg. Kassák a ''Világanyám'' 16. számozott versében szerepeltette a „megházasodott gépészmérnököt”. |
Revision as of 14:51, 3 January 2024
Kudlák Lajos (L’udovít Kudlák) (Losonc, 1890. március 14. – Pozsony, 1960. január 15.), festő, költő, gépészmérnök, Kupecký-díjas (1949). „Félben maradt mérnök, nyers, vad természetű ember. A versei az első pillanatra csakugyan úgy hangzanak, mint valami őrült firkálásai. De mégsem őrültség, hanem költészet”, írta róla Kassák→ az Egy ember életében. 1910 és 1914 között budapesti, 1919 és 1922 között prágai tanulmányait követően gépészmérnöki-mérnöki képesítést szerzett. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe, majd Csehszlovákiába távozott. 1923-tól Pozsonyban élt, 1928-tól 1932-ig a Bauhaus mintájára alakult pozsonyi Iparművészeti Iskolában tanult. L’udovít Kudlák néven a szlovák képzőművészet ismert alkotójává vált. Egyéni kiállításait Csehszlovákiában, válogatott csoportos kiállításait Párizsban, Pozsonyban és Budapesten szervezte meg. Eleinte futurista, majd dadaista verseket írt, amelyek 1918 és 1922 a Mában→ jelentek meg. Egyetlen kötete Gitár és konflisló címen látott napvilágot 1921–1922 fordulóján a Ma kiadásában. Ugyanitt 12 litográfiája is megjelent kötetben (1922). Ekkoriban Kudlák volt a Ma csehszlovákiai „kapcsolattartója”. 1918 és 1922 között a Mában huszonöt verse, öt tanulmánya és négy fordítása (Arp→, Huelsenbeck→, Schwitters→) jelent meg. Kassák a Világanyám 16. számozott versében szerepeltette a „megházasodott gépészmérnököt”.
Kudlák Lajos. Gitár és konflisló. Bécs: Ma Kiadóvállalat, 1921.
Kudlák Lajos. „Akarás”. Ma 3, 11. sz. (1918): 127.
Kudlák Lajos. „Jegyzetek az aktivizmushoz”. Ma 4, 7. sz. (1919): 167-170.
Kudlák Lajos. „Aktivista művészet és aktivizmus a proletárforradalomban”. Ma 6, 1-2. sz. (1920): 3-4.
Kudlák Lajos. „Kritikusoknak és pszichonalaitikusoknak!”. Ma 6, 5. sz. (1921): 67-68.
Kudlák Lajos. „Számvetés”. Ma 7, 1. sz. (1921): 152.
Kudlák Lajos. „Tekép”. Ma 7, 3. sz. (1922): 36.
Arp, Hans. „Die Wolkenpumpe ciklusból”. Fordította Kudlák Lajos. Ma 6, 5. sz. (1921): 55.
Huelsenbeck, Richard. „Fa”. Ma 6, 5. sz. (1921): 55.
Huelsenbeck, Richard. „Májuséj”. Ma 6, 5. sz. (1921): 98.
Huelsenbeck, Richard. „Dadaizmus”. Fordította Kudlák Lajos. Ma 7, 4. sz. (1922): 54-56.
Schwitters, Kurt. „Világ”. Ma 6, 6. sz. (1921): 82.