Difference between revisions of "Walleshausen Rolla"
| Line 1: | Line 1: | ||
'''Walleshausen Rolla''' (Walleshausen Borbála) ('''Újpest''', 1894. ? – '''Budapest''', 1945. február 12.), író, költő. | '''Walleshausen Rolla''' (Walleshausen Borbála) ('''Újpest''', 1894. ? – '''Budapest''', 1945. február 12.), író, költő. | ||
| − | 1894-ben született Újpesten, öt idősebb testvére volt, köztük Cselényi Walleshausen Zsigmond festő, Hollósy Simon tanítványa. Megyeren élt a család, de mivel az édesapa vasútépítő mérnök volt, sokat költöztek a Monarchián belül. Mivel a kislány keverte a nyelveket, a szülei beadták egy bentlakásos intézetbe, majd édesapja halála után egy nagynénjéhez került: ezekről a fájdalmas tapasztalatokról szól későbbi egyetlen - önéletrajzi ihletésű - regénye, az ''Ismeretlen úton''. Később is sokat költözött a család, éltek Horvátországban is. Walleshausen Rolla előbb színésznőnek, s főleg táncosnőnek készült, egyik bátyja segítségével színiiskolába járt az 1910-es években. Férje ellenezte színésznői ambícióit. Már előbb is írt: művei jelentek meg az ''Új Idők''ben, a ''Pesti Hírlap''ban, de a ''Nyugat'' és a ''Ma'' is közölt tőle néhány szöveget: az utóbbiban 1919-ben két prózaverse ''(Babilon, Tuberkulózis)'' jött ki. A | + | 1894-ben született Újpesten, öt idősebb testvére volt, köztük Cselényi Walleshausen Zsigmond festő, '''Hollósy Simon<code>→</code>''' tanítványa. Megyeren élt a család, de mivel az édesapa vasútépítő mérnök volt, sokat költöztek a Monarchián belül. Mivel a kislány keverte a nyelveket, a szülei beadták egy bentlakásos intézetbe, majd édesapja halála után egy nagynénjéhez került: ezekről a fájdalmas tapasztalatokról szól későbbi egyetlen - önéletrajzi ihletésű - regénye, az ''Ismeretlen úton''. Később is sokat költözött a család, éltek Horvátországban is. Walleshausen Rolla előbb színésznőnek, s főleg táncosnőnek készült, egyik bátyja segítségével színiiskolába járt az 1910-es években. Férje ellenezte színésznői ambícióit. Már előbb is írt: művei jelentek meg az ''Új Idők''ben, a ''Pesti Hírlap''ban, de a ''Nyugat'' és a '''''Ma<code>→</code>''''' is közölt tőle néhány szöveget: az utóbbiban 1919-ben két prózaverse ''(Babilon, Tuberkulózis)'' jött ki. A ''Tuberkulózis'' mintha a betegség intenzívebbé válását, elburjánzását ragadná meg eksztatikus gondolatritmusokkal építkező szerkezetével, ugyanakkor meglehetősen közvetett módon (erősödő dobolás), a ''Babilon'' a Bábel torony-történetnek egy elvont expresszionista átirata. A ''Má''ban publikált két alkotás esetében tehát erős expresszionista hatásról is beszélhetünk, de van hasonló nyugatos írása is (''Láz'', 1923;) – miközben máskor avantgárdnak a legkevésbé sem tekinthető műveket jelentet meg. 1919-ben '''Blattner Géza<code>→</code>''' bábszínháza játszotta egy székely ihletésű mesejátékát. Már említett regényéhez, amely egy ifjúsági regénysorozatban, a ''Százszorszépek'' (Singer és Wolfner: ''Magyar lányok könyvtára'') című szériában látott napvilágot 1931-ben, a főként konzervatív körökben népszerű neves lányregényszerző, Tutsek Anna írt előszót. |
1945-ben, az oroszok betörésekor, németbarátok lévén, teljes családjával – férjével, lányával, vejével – öngyilkos lett, s a felnőttek megmérgezték a két unokát is. | 1945-ben, az oroszok betörésekor, németbarátok lévén, teljes családjával – férjével, lányával, vejével – öngyilkos lett, s a felnőttek megmérgezték a két unokát is. | ||
Latest revision as of 18:16, 27 November 2023
Walleshausen Rolla (Walleshausen Borbála) (Újpest, 1894. ? – Budapest, 1945. február 12.), író, költő.
1894-ben született Újpesten, öt idősebb testvére volt, köztük Cselényi Walleshausen Zsigmond festő, Hollósy Simon→ tanítványa. Megyeren élt a család, de mivel az édesapa vasútépítő mérnök volt, sokat költöztek a Monarchián belül. Mivel a kislány keverte a nyelveket, a szülei beadták egy bentlakásos intézetbe, majd édesapja halála után egy nagynénjéhez került: ezekről a fájdalmas tapasztalatokról szól későbbi egyetlen - önéletrajzi ihletésű - regénye, az Ismeretlen úton. Később is sokat költözött a család, éltek Horvátországban is. Walleshausen Rolla előbb színésznőnek, s főleg táncosnőnek készült, egyik bátyja segítségével színiiskolába járt az 1910-es években. Férje ellenezte színésznői ambícióit. Már előbb is írt: művei jelentek meg az Új Időkben, a Pesti Hírlapban, de a Nyugat és a Ma→ is közölt tőle néhány szöveget: az utóbbiban 1919-ben két prózaverse (Babilon, Tuberkulózis) jött ki. A Tuberkulózis mintha a betegség intenzívebbé válását, elburjánzását ragadná meg eksztatikus gondolatritmusokkal építkező szerkezetével, ugyanakkor meglehetősen közvetett módon (erősödő dobolás), a Babilon a Bábel torony-történetnek egy elvont expresszionista átirata. A Mában publikált két alkotás esetében tehát erős expresszionista hatásról is beszélhetünk, de van hasonló nyugatos írása is (Láz, 1923;) – miközben máskor avantgárdnak a legkevésbé sem tekinthető műveket jelentet meg. 1919-ben Blattner Géza→ bábszínháza játszotta egy székely ihletésű mesejátékát. Már említett regényéhez, amely egy ifjúsági regénysorozatban, a Százszorszépek (Singer és Wolfner: Magyar lányok könyvtára) című szériában látott napvilágot 1931-ben, a főként konzervatív körökben népszerű neves lányregényszerző, Tutsek Anna írt előszót.
1945-ben, az oroszok betörésekor, németbarátok lévén, teljes családjával – férjével, lányával, vejével – öngyilkos lett, s a felnőttek megmérgezték a két unokát is.
Írásainak nagy része elveszett.
Walleshausen Rolla. „Babilon”. Ma 4, 4. sz. (1919): 53–54.
Walleshausen Rolla. „Tuberkulózis”. Ma 4, 2. sz. (1919): 24.
Lukács Anikó. „Családi öngyilkosság az ostrom végén. Budapest, 1945. február 12.” In Lukács Anikó és Tóth Árpád (szerk.). Az érzelmek története, Rendi társadalom – polgári társadalom 31, 99–122. (Budapest: Hajnal István Kör–Társadalomtörténeti Egyesület, 2019).