Difference between revisions of "Singer Henrik"

Revision as of 17:55, 27 November 2023

Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a Ma→ önálló kötetben (a Ma Kiadó→ első könyveként) is megjelentetett (Világnézet). Az Ostwald→ energiatanára és Haeckel→ filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím (Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra). Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények – például az ember – felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a Mába Hevesi Gyula→ írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni.

Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273.

Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322.

Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916.

Hevesi Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.

Hevesi Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.

@@ Line 1: / Line 1: @@
-Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a Ma önálló kötetben (a Ma Kiadó első könyveként) is megjelentetett (Világnézet). Az Ostwald energiatanára és Haeckel filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím (Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra). Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények - például az ember - felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben  az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a Mába Hevesi Gyula írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni.
+Singer Henrik (Budapest, 1890. augusztus 29. – ?), vegyészmérnök. 1915-ben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját a Királyi József Műegyetemen. A Tettben két részletben jelent meg természettudományos alapozottságú, bölcseleti munkája, amelyet később a '''''Ma<code>→</code>''''' önálló kötetben (a '''Ma Kiadó<code>→</code>''' első könyveként) is megjelentetett ''(Világnézet)''. Az '''Ostwald<code>→</code>''' energiatanára és '''Haeckel<code>→</code>''' filozófiájára építő mű koncepcióját remekül összegzi az alcím ''(Az érzésnek meg a legáltalánosabb természettörvényeknek kiterjesztéséről az élő és a holt anyagra)''. Singer szerint ugyanis az érzés és gondolat az élettelen világ irányába hat, a rideg természettudományos törvények viszont az élőlények – például az ember – felé fejtik ki tevékenységüket, a legmagasabb és örök gyűjtőközösség pedig a „földön és világűrben levő anyagok (holtak és élők) közössége” lesz, ami tükrözi a magyar avantgárd költészetének panteista vagy panteisztikus szemléletét, és motivisztikus szinten e szövegekben  az élettelen, szervetlen elemek (például a városi környezet) megjelenítését, sőt átlelkesítését is lehetővé teszi. A könyvről a ''Má''ba '''Hevesi Gyula<code>→</code>''' írt – nagyrészt méltányló – ismertetést, aki szerint a szerző a determinista és indeterminista világnézeteket óhajtja átfogó munkájában kiegyenlíteni.
+Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273.
+Singer Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322.
-SINGER Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, 15. sz. (1916): 256, 269–273.
-SINGER Henrik. „Világnézet”. A Tett 2, versszám (1916): 320–322.
 Singer Henrik. Világnézet. Budapest: Ma, 1916.
-HEVESI Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.
-HEVESI Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.
+Hevesi Gyula. „Világnézet. Írta: Singer Henrik. A »MA« kiadása”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.
+Hevesi Gyula. „Emlékezés Komját Aladárra”. Élet és Irodalom 5, 6. sz. (1961): 5.