Difference between revisions of "Korn, Arthur"

From wikibase-docker
Line 1: Line 1:
'''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]''' ('''[[Item:Q23180|Breslau]]''', 1891. június 4. – '''[[Item:Q99|Bécs]]''', 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult.  Az első világháborút követően rövid ideig az '''expresszionizmus'''hoz<code>'''→'''</code> közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).
+
'''[[Item:Q337251|Arthur Korn]]''' ('''[[Item:Q23180|Breslau]]''', 1891. június 4. – '''[[Item:Q99|Bécs]]''', 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a '''[[Item:Q11749|berlin]]'''i Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult.  Az első világháborút követően rövid ideig az '''expresszionizmus'''hoz<code>'''→'''</code> közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).
  
 
Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring'''<code>→</code>''' nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt '''Walter Gropius<code>→</code>''', '''Mies van der Rohe<code>→</code>''' és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.
 
Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring'''<code>→</code>''' nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt '''Walter Gropius<code>→</code>''', '''Mies van der Rohe<code>→</code>''' és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a ''Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand'' ''(Üveg az építőiparban és mint árucikk)'' című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.

Revision as of 18:29, 30 September 2023

Arthur Korn (Breslau, 1891. június 4. – Bécs, 1978. november 14.), német építész. 1909 és 1911 között a berlini Königliche Kunst- und Kunstgewerbeschule-ban (Királyi Művészeti és Iparművészeti Iskola) tanult.  Az első világháborút követően rövid ideig az expresszionizmushoz közelálló építész, Erich Mendelsohn berlini irodájában dolgozott, majd 1922-ben Sigfried Weltzmannal társult. A társulás projektjei közé tartozott a berlini Grünewaldban található Goldstein villa (1922), a berlini Kopp- és Joseph-üzletek (1922-1930), a berlini Köpenickben található Fromm gyár (1928) és a berlini Unter den Lindinben található turistairoda (1929).

Az 1920-as években a modern mozgalom néhány kulcsfigurájával került kapcsolatba, és csatlakozott az 1926-ban Berlinben alapított Der Ring nevű befolyásos építészeti kollektívához, amelynek tagjai között volt Walter Gropius, Mies van der Rohe és Hans Scharoun is. 1929-ben jelent meg a Glas im Bau und als Gebrauchsgegenstand (Üveg az építőiparban és mint árucikk) című könyve, amely az üvegben rejlő építészeti lehetőségekről, az üveg modern építészetben való felhasználásáról szól.

A nemzetiszocialisták hatalomra kerülése után a zsidó származású Korn nem dolgozhatott tovább építészként Németországban, ezért Jugoszláviába, majd 1937-ben Angliába költözött.  Londonban telepedett le, és megérkezése után nem sokkal, 1938 és 1941 között Edwin Maxwell Fry és Frances Reginald Stevens Yorke londoni irodájában kezdett dolgozni. Emellett 1939-1940-ben Jack Pritchard Isokon Furniture Company nevű cégében is részt vett (az Isokon-lakások egyikében lakott ő maga is).

1941 és 1945 között az Oxford School of Architecture, majd 1945 és 1965 között a londoni Architectural Association tanára volt.

Korn tagja volt a brit MARS kutatócsoportnak (Modern Architectural Research Group). A várostervezési albizottság elnökének nevezték ki, és részt vett a csoport 1942-ben közzétett, a háború utáni Londonra vonatkozó tervének kidolgozásában. 1969-ben, már mint nyugdíjas Ausztriába költözött.  Bécsben halt meg 1978-ban.

Arthur Korn a Ma 1924/6-7. számának főszereplője volt. Épületeinek (nagy lakóházak, irodaház, üzletközpont) fotói, tervrajzai, makettfotói szerepeltek illusztrációként a lap oldalain. Analitikus és utópisztikus architektúra című tanulmánya szintén e számban jelent meg. Alapgondolata, hogy a személytelen, racionális városépítést fel kell váltania a személyt is figyelembe vevő architektúrának, ekképpen valahol az expresszionista és a Bauhaus-féle konstruktivizmus határán fogalmazza meg városépítészeti elképzeléseit. E cikkében nem csak a rend és az egyensúly, hanem az égés, a lángolás (a harmonikus formákon átsütő szenvedély és szeretet) mint „tűzjel” is jelentős szerepet kap: „Az architektúra szimbólum. Sugárkoszorú. A rend tendencia – zene, a költőerőtől a kifejezésig. Átkarolás és felolvadás. A ház többé nem tömb, hanem sejtekké oldódás; kristályosodás pontról pontra; fölépítés hidakból, izületekből, burkolatokból, csövekből. (…) Mert az, ami a realitást művészetivé teszi, az a tűzjel. Az égő városok. Az égő tájak.”


Korn, Arthur. „Analitikus és utópisztikus architektúra”. Ford. Vajda Sándor. Ma 9, 6–7. sz. (1924): 149.

Korn, Arthur. „B. ház Westendben, épült 1923-ban. Kerti oldal” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 145. 13,4x7 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben, épült 1922-ben. Utcai oldal”(fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924):147. 19x13,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Kerti oldal” (fotó). Ma 9, 6-7. sz. (1924): 148. 13,5x9,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. A teniszpálya felől” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 148. 10x13,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. A gazdasági udvar felől” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 149. 9x13,5 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Betekintés a reggeliző hely felől a csarnokba” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 14x10 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Csarnok” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 9x11 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Fürdőhelyiség” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 9x13 cm.

Korn, Arthur. „G. ház Westendben. Helyrajziterv” (tusrajz). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 150. 10x10 cm.

Korn, Arthur. „Irodaház. Friedrichstrasse” (tervrajz). Ma 9, 6-7. sz. (1924): 154. 13x16 cm.

Korn, Arthur. „Pályamű Business Centre. A tenger felől” (fotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 151. 14x13 cm.

Korn, Arthur „W. ház Westendben, épült 1923-24-ben. Utcai oldal” (makettfotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 153. 9x11 cm.

Korn, Arthur „W. ház Westendben. Kerti oldal” (makettfotó). Ma 9, 6–7. sz. (1924): 153. 13x10 cm.