Difference between revisions of "Tersánszky Józsi Jenő"
(Created page with "'''Tersánszky Józsi Jenő''' (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas (1929-1931, 1934), Kossuth-díjas (1949). Festőnek...") |
|||
Line 1: | Line 1: | ||
− | '''Tersánszky Józsi Jenő''' (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas ( | + | '''Tersánszky Józsi Jenő''' ('''Nagybánya''', 1888. szeptember 12. – '''Budapest''', 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas (1929–1931, 1934), Kossuth-díjas (1949). Festőnek, majd jogásznak tanult, de egyetemi tanulmányait abbahagyva írónak állt, a ''Nyugat''ban kezdett publikálni. Az első világháborúban önkéntes volt, hadifogságba került. A Tanácsköztársasággal szimpatizált, így a Horthy-korszak első éveiben ellehetetlenítették, öngyilkosságot is megkísérelt. Az 1920-as évek vége felé egy szeméremsértőnek bélyegzett kisregénye miatt rövid börtönbüntetést kapott. Számos prózai műfajban alkotott, az 1940-es években krimiket és ponyvaregényeket publikált. ''Viszontlátásra drága…'' című háborús regényéről Réti Irén írt csalódott kritikát a '''''Ma<code>→</code>''''' 1916/2-ik számába. Tihanyi Lajos Tersánszky Józsi Jenőről rajzolt portréját ''(Tanulmány)'' '''[[Item:Q45937|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Ma'' 1918/5-ik számában közölte le. A ''Szerzői est Pestújlakon'' című korábbi szatirikus írása (''Magyar Nemzet'', 1940) újra megjelent a ''Kortárs'' 1948 folyamán. |
− | Tersánszky Józsi Jenő. „Szerzői est Pestújlakon”. ''Kortárs'' 2, 9. sz. (1948): | + | |
+ | Tersánszky Józsi Jenő. „Szerzői est Pestújlakon”. ''Kortárs'' 2, 9. sz. (1948): 262–263. | ||
Réti Irén. „Viszontlátásra Drága (Háborús regény. Írta: Tersánszky Józsi Jenő)”. ''Ma'' 1, 2. sz. (1916): 31. | Réti Irén. „Viszontlátásra Drága (Háborús regény. Írta: Tersánszky Józsi Jenő)”. ''Ma'' 1, 2. sz. (1916): 31. |
Revision as of 15:25, 3 January 2024
Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas (1929–1931, 1934), Kossuth-díjas (1949). Festőnek, majd jogásznak tanult, de egyetemi tanulmányait abbahagyva írónak állt, a Nyugatban kezdett publikálni. Az első világháborúban önkéntes volt, hadifogságba került. A Tanácsköztársasággal szimpatizált, így a Horthy-korszak első éveiben ellehetetlenítették, öngyilkosságot is megkísérelt. Az 1920-as évek vége felé egy szeméremsértőnek bélyegzett kisregénye miatt rövid börtönbüntetést kapott. Számos prózai műfajban alkotott, az 1940-es években krimiket és ponyvaregényeket publikált. Viszontlátásra drága… című háborús regényéről Réti Irén írt csalódott kritikát a Ma→
1916/2-ik számába. Tihanyi Lajos Tersánszky Józsi Jenőről rajzolt portréját (Tanulmány) Kassák→
a Ma 1918/5-ik számában közölte le. A Szerzői est Pestújlakon című korábbi szatirikus írása (Magyar Nemzet, 1940) újra megjelent a Kortárs 1948 folyamán.
Tersánszky Józsi Jenő. „Szerzői est Pestújlakon”. Kortárs 2, 9. sz. (1948): 262–263.
Réti Irén. „Viszontlátásra Drága (Háborús regény. Írta: Tersánszky Józsi Jenő)”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.
Tihanyi Lajos. „Tanulmány”. Ma 3, 5. sz. (1918): 59.
Aczél Benő. „A kurzus az irodalomban”. Bécsi Magyar Újság, 1923. október 19., 5.