Difference between revisions of "Tersánszky Józsi Jenő"

From wikibase-docker
(Created page with "'''Tersánszky Józsi Jenő''' (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas (1929-1931, 1934), Kossuth-díjas (1949). Festőnek...")
 
Line 1: Line 1:
'''Tersánszky Józsi Jenő''' (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas (1929-1931, 1934), Kossuth-díjas (1949). Festőnek, majd jogásznak tanult, de egyetemi tanulmányait abbahagyva írónak állt, a ''Nyugat''ban kezdett publikálni. Az első világháborúban önkéntes volt, hadifogságba került. A Tanácsköztársasággal szimpatizált, így a Horthy-korszak első éveiben ellehetetlenítették, öngyilkosságot is megkísérelt. Az 1920-as évek vége felé egy szeméremsértőnek bélyegzett kisregénye miatt rövid börtönbüntetést kapott. Számos prózai műfajban alkotott, az 1940-es években krimiket és ponyvaregényeket publikált. ''Viszontlátásra drága…'' című háborús regényéről Réti Irén írt csalódott kritikát a ''Ma'' 1916/2-ik számába. Tihanyi Lajos Tersánszky Józsi Jenőről rajzolt portréját ''(Tanulmány)'' Kassák a ''Ma'' 1918/5-ik számában közölte le. A ''Szerzői est Pestújlakon'' című korábbi szatirikus írása (''Magyar Nemzet'', 1940) újra megjelent a ''Kortárs'' 1948 folyamán.
+
'''Tersánszky Józsi Jenő''' ('''Nagybánya''', 1888. szeptember 12. – '''Budapest''', 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas (1929–1931, 1934), Kossuth-díjas (1949). Festőnek, majd jogásznak tanult, de egyetemi tanulmányait abbahagyva írónak állt, a ''Nyugat''ban kezdett publikálni. Az első világháborúban önkéntes volt, hadifogságba került. A Tanácsköztársasággal szimpatizált, így a Horthy-korszak első éveiben ellehetetlenítették, öngyilkosságot is megkísérelt. Az 1920-as évek vége felé egy szeméremsértőnek bélyegzett kisregénye miatt rövid börtönbüntetést kapott. Számos prózai műfajban alkotott, az 1940-es években krimiket és ponyvaregényeket publikált. ''Viszontlátásra drága…'' című háborús regényéről Réti Irén írt csalódott kritikát a '''''Ma<code>→</code>''''' 1916/2-ik számába. Tihanyi Lajos Tersánszky Józsi Jenőről rajzolt portréját ''(Tanulmány)'' '''[[Item:Q45937|Kassák]]<code>→</code>''' a ''Ma'' 1918/5-ik számában közölte le. A ''Szerzői est Pestújlakon'' című korábbi szatirikus írása (''Magyar Nemzet'', 1940) újra megjelent a ''Kortárs'' 1948 folyamán.
  
  
Tersánszky Józsi Jenő. „Szerzői est Pestújlakon”. ''Kortárs'' 2, 9. sz. (1948): 262-263.
+
 
 +
Tersánszky Józsi Jenő. „Szerzői est Pestújlakon”. ''Kortárs'' 2, 9. sz. (1948): 262–263.
  
 
Réti Irén. „Viszontlátásra Drága (Háborús regény. Írta: Tersánszky Józsi Jenő)”. ''Ma'' 1, 2. sz. (1916): 31.
 
Réti Irén. „Viszontlátásra Drága (Háborús regény. Írta: Tersánszky Józsi Jenő)”. ''Ma'' 1, 2. sz. (1916): 31.

Revision as of 15:25, 3 January 2024

Tersánszky Józsi Jenő (Nagybánya, 1888. szeptember 12. – Budapest, 1969. június 12.), író, Baumgarten-díjas (1929–1931, 1934), Kossuth-díjas (1949). Festőnek, majd jogásznak tanult, de egyetemi tanulmányait abbahagyva írónak állt, a Nyugatban kezdett publikálni. Az első világháborúban önkéntes volt, hadifogságba került. A Tanácsköztársasággal szimpatizált, így a Horthy-korszak első éveiben ellehetetlenítették, öngyilkosságot is megkísérelt. Az 1920-as évek vége felé egy szeméremsértőnek bélyegzett kisregénye miatt rövid börtönbüntetést kapott. Számos prózai műfajban alkotott, az 1940-es években krimiket és ponyvaregényeket publikált. Viszontlátásra drága… című háborús regényéről Réti Irén írt csalódott kritikát a Ma 1916/2-ik számába. Tihanyi Lajos Tersánszky Józsi Jenőről rajzolt portréját (Tanulmány) Kassák a Ma 1918/5-ik számában közölte le. A Szerzői est Pestújlakon című korábbi szatirikus írása (Magyar Nemzet, 1940) újra megjelent a Kortárs 1948 folyamán.


Tersánszky Józsi Jenő. „Szerzői est Pestújlakon”. Kortárs 2, 9. sz. (1948): 262–263.

Réti Irén. „Viszontlátásra Drága (Háborús regény. Írta: Tersánszky Józsi Jenő)”. Ma 1, 2. sz. (1916): 31.

Tihanyi Lajos. „Tanulmány”. Ma 3, 5. sz. (1918): 59.

Aczél Benő. „A kurzus az irodalomban”. Bécsi Magyar Újság, 1923. október 19., 5.