Difference between revisions of "Révész Béla"
(Created page with "'''Révész Béla''' (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (19...") |
|||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | '''Révész Béla''' (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a ''Népszava'' munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a ''Renaissance'' című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő Kassáktól. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (''A nagy börtön'', elbeszélések, 1907; ''Vonagló falvak'', regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (''Ma'', 1917/6) ''Beethoven'' című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (''Ma'', 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a ''Ma'' IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a ''Szintetikus irodalom''ban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (''Ma'', 1917/6) Később az ''Együtt'' hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a ''Munka'' 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (''A két híd'', ''A matrác lakói'', ''Orgonaág'') közölt tőle. | + | '''Révész Béla''' ('''Esztergom''', 1876. február 17. – '''Auschwitz''', 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a ''Népszava'' munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a ''Renaissance'' című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő Kassáktól. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (''A nagy börtön'', elbeszélések, 1907; ''Vonagló falvak'', regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (''Ma'', 1917/6) ''Beethoven'' című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (''Ma'', 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a '''''[[Item:Q336957|Ma]]<code>→</code>''''' IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a ''Szintetikus irodalom''ban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (''Ma'', 1917/6) Később az ''Együtt'' hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a ''Munka'' 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (''A két híd'', ''A matrác lakói'', ''Orgonaág'') közölt tőle. |
Latest revision as of 12:42, 15 September 2023
Révész Béla (Esztergom, 1876. február 17. – Auschwitz, 1944 során), író, újságíró, szerkesztő, a Vörösmarty Akadémia tagja (1918), Baumgarten-díjas (1931). 1906-tól 1925-ig, a Tanácsköztársaság utáni emigráció éveit (1919-1922) leszámítva a Népszava munkatársaként, majd szerkesztőjeként dolgozott. Ekkoriban a napilap munkatársaként, majd később a Renaissance című folyóirat szerkesztőjeként több szöveget is közölt a pályakezdő Kassáktól. Szocialista indíttatású prózájával megteremtője volt a századfordulós városi valóságirodalomnak (A nagy börtön, elbeszélések, 1907; Vonagló falvak, regény, 1914). Kassák a szocialista irodalom kezdetét kötötte hozzá portréjában, amelyben expresszionista szerzőnek is nevezte. (Ma, 1917/6) Beethoven című kötetét Erdei Viktor illusztrálta, a rajzokat Kassák konvencionálisnak értékelte. (Ma, 1917/10) Tihanyi Lajos Révész Béla-portréját, amelyet a Ma→ IV. kiállításán is kiállítottak, a lap az 1918/10-es számában közölte. Kassák már a Szintetikus irodalomban Adyval emlegette egy sorban, mint „mozgalmuk első hírnökét”. (Ma, 1917/6) Később az Együtt hasábjain (1927/6), majd – írói pályájának 40. évfordulója alkalmából – a Munka 1938/59-es számában hosszan méltatta Révész Bélát, és ez utóbbiban három elbeszélést (A két híd, A matrác lakói, Orgonaág) közölt tőle.
Révész Béla. „A matrác lakói”. Munka 10, 59. sz. (1938): 2016-2017.
Révész Béla. „A két híd”. Munka 10, 59. sz. (1938): 2017-2018.
Révész Béla. „Orgonaág”. Munka 10, 59. sz. (1938): 2019.
Kassák Lajos. „Révész Béla (Kontúrok egy portrait-hoz)”. Ma 2, 6. sz. (1917): 82-83.
Nagy Andor. „Révész Bélánál”. Jövő, 1921. december 18., 7-8.
Kassák Lajos. „Reflexiók 1898-1938”. Munka 10, 59. sz. (1938): 2007-2008.