Difference between revisions of "Adattári adat Q334595"
(Created page with "'''Nov. 9.''' Honderü, ll. félév. 19. sz., 372. Medve Imre: Beszél a fákkal a bús Őszi szél. Beszél a fákkal a bús őszi szél, Beszédeit megérté a kebel: Mert h...") |
|||
Line 1: | Line 1: | ||
− | '''Nov. 9.''' Honderü, ll. félév. 19. sz., 372. Medve Imre: Beszél a fákkal a bús Őszi szél. Beszél a fákkal a bús őszi szél, Beszédeit megérté a kebel: Mert hullnak a sárguló levelek Mindegyíkével egyegy lét vesz el. Pedig mi szép volt a nyíló tavasznak S az érlelő nyárnak dús korszaka Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. | + | '''Nov. 9.''' Honderü, ll. félév. 19. sz., 372. |
+ | |||
+ | Medve Imre: | ||
+ | |||
+ | ''Beszél a fákkal a bús Őszi szél.'' <blockquote>Beszél a fákkal a bús őszi szél, | ||
+ | |||
+ | Beszédeit megérté a kebel: | ||
+ | |||
+ | Mert hullnak a sárguló levelek | ||
+ | |||
+ | Mindegyíkével egyegy lét vesz el. | ||
+ | |||
+ | Pedig mi szép volt a nyíló tavasznak | ||
+ | |||
+ | S az érlelő nyárnak dús korszaka | ||
+ | |||
+ | Leszállt a multnak pusztító ölébe, | ||
+ | |||
+ | Hosszu az őszi hüvös éjszaka.</blockquote> | ||
+ | |||
+ | |||
+ | A hosszu éjen, hosszak álmaink! De felderülend bájos reggelünk; Midőn igaz propheták énekén Egy igaz lstent ismer kebelünk. Sok századok keserve nyomja lelkünk A tiszta hűség, s honfirény szaka, Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. Szabadság! be sokszor emlegetnek, De nincs ki bírná tiszta képedet. Vérrel bemocskolák oltáridat, Szentségtelenné tették nevedet. Otromba vétkek bő palástja lettél, Elmult a becsületnek fényszaka Leszáll[t] a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hűvös éjszaka. Szent templomodba egy önző csoport Vétkes kezekkel ortüzet vetett, Hogy legyen romja gyászos ravatal A szent jogok ős lstene felett. Sirjál velem honom! te árva nemzet! Hol van dícsőségednek napja? Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. Sirjál velem honom! te árvahon, Még nem pirul a váltság reggele: E nép szivéről még nem olvadott A gyáva önzésnek jégkérge le. Nincs önbecsűlés, és az egyetértés Tettekben dús virágzó korszaka Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. |
Revision as of 05:19, 7 June 2023
Nov. 9. Honderü, ll. félév. 19. sz., 372.
Medve Imre:
Beszél a fákkal a bús Őszi szél.
Beszél a fákkal a bús őszi szél,
Beszédeit megérté a kebel:
Mert hullnak a sárguló levelek
Mindegyíkével egyegy lét vesz el.
Pedig mi szép volt a nyíló tavasznak
S az érlelő nyárnak dús korszaka
Leszállt a multnak pusztító ölébe,
Hosszu az őszi hüvös éjszaka.
A hosszu éjen, hosszak álmaink! De felderülend bájos reggelünk; Midőn igaz propheták énekén Egy igaz lstent ismer kebelünk. Sok századok keserve nyomja lelkünk A tiszta hűség, s honfirény szaka, Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. Szabadság! be sokszor emlegetnek, De nincs ki bírná tiszta képedet. Vérrel bemocskolák oltáridat, Szentségtelenné tették nevedet. Otromba vétkek bő palástja lettél, Elmult a becsületnek fényszaka Leszáll[t] a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hűvös éjszaka. Szent templomodba egy önző csoport Vétkes kezekkel ortüzet vetett, Hogy legyen romja gyászos ravatal A szent jogok ős lstene felett. Sirjál velem honom! te árva nemzet! Hol van dícsőségednek napja? Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka. Sirjál velem honom! te árvahon, Még nem pirul a váltság reggele: E nép szivéről még nem olvadott A gyáva önzésnek jégkérge le. Nincs önbecsűlés, és az egyetértés Tettekben dús virágzó korszaka Leszállt a multnak pusztító ölébe, Hosszu az őszi hüvös éjszaka.