Difference between revisions of "Függő beszéd"
SzemesBotond (talk | contribs) (első ititdata hivatkozás) Tags: Visual edit Removed redirect |
SzemesBotond (talk | contribs) |
||
| Line 3: | Line 3: | ||
Narratológiai értelemben függő beszédnek mások beszédének szabad, nem szó szerinti idézését nevezzük. Pl.: | Narratológiai értelemben függő beszédnek mások beszédének szabad, nem szó szerinti idézését nevezzük. Pl.: | ||
| − | „Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért ''figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni a tengelyeket''.” ([[Bodor Ádám]]: ''Sinistra körzet;'' Bodor 1992, 69.) | + | „Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért ''figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni a tengelyeket''.” ([[Q41694|Bodor Ádám]]: ''Sinistra körzet;'' Bodor 1992, 69.) |
A függő beszéd az ''egyenes beszéd'' ellentétfogalma, mivel itt az elbeszélő nézőpontjának megfelelően reprodukálódik az átvett szöveg. Genette ''áttett beszéd''nek (''discours transposé'') nevezi. Az ő fogalmi hármasában ez a köztes tag, az →''elbeszélt beszéd''nél mimetikusabb, amely elvileg képes kimerítően átadni az elhangzottakat, de ez a forma nem kelti fel az olvasóban a szószerinti hűség benyomását. (Genette 2007, 175.) A függő beszéd látható szintaktikai beavatkozás az idézett szövegbe, az olvasó joggal feltételezi, hogy tartalmi módosulásokkal is jár, tömörítéssel, egyszerűsítéssel. Az idézett szöveg itt ki van szolgáltatva a szavakat közvetítő elbeszélő értelmezésének. | A függő beszéd az ''egyenes beszéd'' ellentétfogalma, mivel itt az elbeszélő nézőpontjának megfelelően reprodukálódik az átvett szöveg. Genette ''áttett beszéd''nek (''discours transposé'') nevezi. Az ő fogalmi hármasában ez a köztes tag, az →''elbeszélt beszéd''nél mimetikusabb, amely elvileg képes kimerítően átadni az elhangzottakat, de ez a forma nem kelti fel az olvasóban a szószerinti hűség benyomását. (Genette 2007, 175.) A függő beszéd látható szintaktikai beavatkozás az idézett szövegbe, az olvasó joggal feltételezi, hogy tartalmi módosulásokkal is jár, tömörítéssel, egyszerűsítéssel. Az idézett szöveg itt ki van szolgáltatva a szavakat közvetítő elbeszélő értelmezésének. | ||
Revision as of 09:06, 29 May 2023
Latin: oratio obliqua; angol: indirect speech/indirect style; francia: style indirect/discours indirect; német: indirekte Rede
Narratológiai értelemben függő beszédnek mások beszédének szabad, nem szó szerinti idézését nevezzük. Pl.:
„Jean Tomoioaga ezredes tudta, cimborája még nem járt túl a kerítéseken, ezért figyelmeztette, a sorompó után erősen emelkedni kezd a pálya, indulás előtt nem ártana alaposan bezsírozni a tengelyeket.” (Bodor Ádám: Sinistra körzet; Bodor 1992, 69.)
A függő beszéd az egyenes beszéd ellentétfogalma, mivel itt az elbeszélő nézőpontjának megfelelően reprodukálódik az átvett szöveg. Genette áttett beszédnek (discours transposé) nevezi. Az ő fogalmi hármasában ez a köztes tag, az →elbeszélt beszédnél mimetikusabb, amely elvileg képes kimerítően átadni az elhangzottakat, de ez a forma nem kelti fel az olvasóban a szószerinti hűség benyomását. (Genette 2007, 175.) A függő beszéd látható szintaktikai beavatkozás az idézett szövegbe, az olvasó joggal feltételezi, hogy tartalmi módosulásokkal is jár, tömörítéssel, egyszerűsítéssel. Az idézett szöveg itt ki van szolgáltatva a szavakat közvetítő elbeszélő értelmezésének.