Difference between revisions of "„Az ideál mindazonáltal megőrződik”: Tanulmányok Bécsy Ágnes tiszteletére (Q482977)"
From wikibase-docker
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: place of publication (P59): Budapest (Q93)) |
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: annotation (P18): Lőrincz Teréz versei 169–175; Mihályi Anikó: Borbély Szilárd Halotti pompa című kötetének olvasásához 176–185; H. Mudriczki Judit: Halljuk, miket mond két Berzsenyi-fordító – az Osztályrészem című vers Sir John Bowring és Peter Zollmann angol fordításában 186–191; Nagy András: Szentkuthy 192–201; Nyilasy Balázs: Northrop Frye a romance-ról és a regényről 202–209; Osztroluczky Sarolta: Tenger – ég – emberiség. Paronomáziás működésmód József Attila...) |
||||||
| (2 intermediate revisions by the same user not shown) | |||||||
| Property / number of pages | |||||||
| + | 338
| ||||||
| Property / number of pages: 338 / rank | |||||||
| + | Normal rank | ||||||
| Property / annotation | |||||||
| + | Balogh Piroska: Töprengések a „lekötött kalóz” személyazonossága felett 9–15; Benda Mihály: George Sand és a film, avagy „Tévednek, akik azt képzelik, hogy az embereknek csak egyetlen élettörténetük van”. George Sand: Mauprat 16–22; Boros Oszkár: Filozófiai és költői nyelv: diskurzusrendek a Weöres-lírában 23–46; Devescovi Balázs: A Magyarország 1514-ben irányzatosságáról – Eötvös József 47–70; Eisemann György: A Noszty fiú esete az élőszóval és az írásbeliséggel – Mikszáth Kálmán 71–79; Érfalvy Lívia: Vallomás létről és költészetről. Kosztolányi Dezső: Októberi táj 80–85; S Finta Gábor: Szánalom, részvét, szeretet, igazság. Kosztolányi Dezső: A jó bíró 86–92; Fórizs Gergely: Berzsenyi ismeretlen prózai töredéke és levélfogalmazványa 93–100; Gergye László: Romantikus indítások J. P. Jacobsen Niels Lyhne című regényében 101–110; Hoffmann Béla: Az aposztrofikus költészet és az önmegszólító verstípus között. A költői nyelv új vonásai Giacomo Leopardi A se stesso című versében 111–117; Horváth Kornélia: A lírai én kérdésének néhány megközelítése a magyar irodalomtudományban 118–121; Horváth Zsuzsa: „Ó, hisz ez egy írott alak, literatúra!…” Márai évei – az irodalmiság mint a cselekmény motivációja 122–145; Kabdebó Lóránt: Egy klasszikus életmű befogadtatása. Szabó Lőrinc utóélete 146–149; Kovács Gábor: Ritmus, elbeszélés és költői szemantika a balladában. Arany János: Tetemre hívás 150–168; (Hungarian) | ||||||
| Property / annotation: Balogh Piroska: Töprengések a „lekötött kalóz” személyazonossága felett 9–15; Benda Mihály: George Sand és a film, avagy „Tévednek, akik azt képzelik, hogy az embereknek csak egyetlen élettörténetük van”. George Sand: Mauprat 16–22; Boros Oszkár: Filozófiai és költői nyelv: diskurzusrendek a Weöres-lírában 23–46; Devescovi Balázs: A Magyarország 1514-ben irányzatosságáról – Eötvös József 47–70; Eisemann György: A Noszty fiú esete az élőszóval és az írásbeliséggel – Mikszáth Kálmán 71–79; Érfalvy Lívia: Vallomás létről és költészetről. Kosztolányi Dezső: Októberi táj 80–85; S Finta Gábor: Szánalom, részvét, szeretet, igazság. Kosztolányi Dezső: A jó bíró 86–92; Fórizs Gergely: Berzsenyi ismeretlen prózai töredéke és levélfogalmazványa 93–100; Gergye László: Romantikus indítások J. P. Jacobsen Niels Lyhne című regényében 101–110; Hoffmann Béla: Az aposztrofikus költészet és az önmegszólító verstípus között. A költői nyelv új vonásai Giacomo Leopardi A se stesso című versében 111–117; Horváth Kornélia: A lírai én kérdésének néhány megközelítése a magyar irodalomtudományban 118–121; Horváth Zsuzsa: „Ó, hisz ez egy írott alak, literatúra!…” Márai évei – az irodalmiság mint a cselekmény motivációja 122–145; Kabdebó Lóránt: Egy klasszikus életmű befogadtatása. Szabó Lőrinc utóélete 146–149; Kovács Gábor: Ritmus, elbeszélés és költői szemantika a balladában. Arany János: Tetemre hívás 150–168; (Hungarian) / rank | |||||||
| + | Normal rank | ||||||
| Property / annotation | |||||||
| + | Lőrincz Teréz versei 169–175; Mihályi Anikó: Borbély Szilárd Halotti pompa című kötetének olvasásához 176–185; H. Mudriczki Judit: Halljuk, miket mond két Berzsenyi-fordító – az Osztályrészem című vers Sir John Bowring és Peter Zollmann angol fordításában 186–191; Nagy András: Szentkuthy 192–201; Nyilasy Balázs: Northrop Frye a romance-ról és a regényről 202–209; Osztroluczky Sarolta: Tenger – ég – emberiség. Paronomáziás működésmód József Attila Már régesrég… kezdetű versében 210–224; David L. Palatinus: Anthropomorphism and Spectrality in Plath 225–232; Anikó Radvánszky: „I Have Never Voiced any Objections Against the Voice” on Derrida’s Relation to Music 233–243; Anita Rákóczy: Towards The Creation of Endgame 244–248; S. Béres Bernadett: A formából születő gondolat. Imre Flóra: Rondó 249–257; S. Horváth Géza: Mihail Bahtyin a líráról. Egy Puskin-vers kapcsán 258–265; Szávai Dorottya: A travesztia változatai Kemény István Kedves Ismeretlen című regényében 266–272; Szávai János: Irodalom? vagy a Nem irodalma? Az írói napló a 21. században 273–278; Mihály Szegedy-Maszák: Shifts in the Musical Taste of Virginia Woolf 279–296; Szilágyi Márton: Egy régi ünnepi beszéd Arany Jánosról 297–298; Vaderna Gábor: Berzsenyi Dániel és a vallás. Tanulmány (szövegközléssel) 299–326; Varró Annamária: Metafora – metafizika – mitológia. A költői nyelv működése Pilinszky János A szerelem sivataga című versében 327–338. (Hungarian) | ||||||
| Property / annotation: Lőrincz Teréz versei 169–175; Mihályi Anikó: Borbély Szilárd Halotti pompa című kötetének olvasásához 176–185; H. Mudriczki Judit: Halljuk, miket mond két Berzsenyi-fordító – az Osztályrészem című vers Sir John Bowring és Peter Zollmann angol fordításában 186–191; Nagy András: Szentkuthy 192–201; Nyilasy Balázs: Northrop Frye a romance-ról és a regényről 202–209; Osztroluczky Sarolta: Tenger – ég – emberiség. Paronomáziás működésmód József Attila Már régesrég… kezdetű versében 210–224; David L. Palatinus: Anthropomorphism and Spectrality in Plath 225–232; Anikó Radvánszky: „I Have Never Voiced any Objections Against the Voice” on Derrida’s Relation to Music 233–243; Anita Rákóczy: Towards The Creation of Endgame 244–248; S. Béres Bernadett: A formából születő gondolat. Imre Flóra: Rondó 249–257; S. Horváth Géza: Mihail Bahtyin a líráról. Egy Puskin-vers kapcsán 258–265; Szávai Dorottya: A travesztia változatai Kemény István Kedves Ismeretlen című regényében 266–272; Szávai János: Irodalom? vagy a Nem irodalma? Az írói napló a 21. században 273–278; Mihály Szegedy-Maszák: Shifts in the Musical Taste of Virginia Woolf 279–296; Szilágyi Márton: Egy régi ünnepi beszéd Arany Jánosról 297–298; Vaderna Gábor: Berzsenyi Dániel és a vallás. Tanulmány (szövegközléssel) 299–326; Varró Annamária: Metafora – metafizika – mitológia. A költői nyelv működése Pilinszky János A szerelem sivataga című versében 327–338. (Hungarian) / rank | |||||||
| + | Normal rank | ||||||
Latest revision as of 08:08, 26 September 2024
No description defined
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
„Az ideál mindazonáltal megőrződik”: Tanulmányok Bécsy Ágnes tiszteletére
|
No description defined
|
Statements
2013
0 references
338
0 references
Balogh Piroska: Töprengések a „lekötött kalóz” személyazonossága felett 9–15; Benda Mihály: George Sand és a film, avagy „Tévednek, akik azt képzelik, hogy az embereknek csak egyetlen élettörténetük van”. George Sand: Mauprat 16–22; Boros Oszkár: Filozófiai és költői nyelv: diskurzusrendek a Weöres-lírában 23–46; Devescovi Balázs: A Magyarország 1514-ben irányzatosságáról – Eötvös József 47–70; Eisemann György: A Noszty fiú esete az élőszóval és az írásbeliséggel – Mikszáth Kálmán 71–79; Érfalvy Lívia: Vallomás létről és költészetről. Kosztolányi Dezső: Októberi táj 80–85; S Finta Gábor: Szánalom, részvét, szeretet, igazság. Kosztolányi Dezső: A jó bíró 86–92; Fórizs Gergely: Berzsenyi ismeretlen prózai töredéke és levélfogalmazványa 93–100; Gergye László: Romantikus indítások J. P. Jacobsen Niels Lyhne című regényében 101–110; Hoffmann Béla: Az aposztrofikus költészet és az önmegszólító verstípus között. A költői nyelv új vonásai Giacomo Leopardi A se stesso című versében 111–117; Horváth Kornélia: A lírai én kérdésének néhány megközelítése a magyar irodalomtudományban 118–121; Horváth Zsuzsa: „Ó, hisz ez egy írott alak, literatúra!…” Márai évei – az irodalmiság mint a cselekmény motivációja 122–145; Kabdebó Lóránt: Egy klasszikus életmű befogadtatása. Szabó Lőrinc utóélete 146–149; Kovács Gábor: Ritmus, elbeszélés és költői szemantika a balladában. Arany János: Tetemre hívás 150–168; (Hungarian)
0 references
Lőrincz Teréz versei 169–175; Mihályi Anikó: Borbély Szilárd Halotti pompa című kötetének olvasásához 176–185; H. Mudriczki Judit: Halljuk, miket mond két Berzsenyi-fordító – az Osztályrészem című vers Sir John Bowring és Peter Zollmann angol fordításában 186–191; Nagy András: Szentkuthy 192–201; Nyilasy Balázs: Northrop Frye a romance-ról és a regényről 202–209; Osztroluczky Sarolta: Tenger – ég – emberiség. Paronomáziás működésmód József Attila Már régesrég… kezdetű versében 210–224; David L. Palatinus: Anthropomorphism and Spectrality in Plath 225–232; Anikó Radvánszky: „I Have Never Voiced any Objections Against the Voice” on Derrida’s Relation to Music 233–243; Anita Rákóczy: Towards The Creation of Endgame 244–248; S. Béres Bernadett: A formából születő gondolat. Imre Flóra: Rondó 249–257; S. Horváth Géza: Mihail Bahtyin a líráról. Egy Puskin-vers kapcsán 258–265; Szávai Dorottya: A travesztia változatai Kemény István Kedves Ismeretlen című regényében 266–272; Szávai János: Irodalom? vagy a Nem irodalma? Az írói napló a 21. században 273–278; Mihály Szegedy-Maszák: Shifts in the Musical Taste of Virginia Woolf 279–296; Szilágyi Márton: Egy régi ünnepi beszéd Arany Jánosról 297–298; Vaderna Gábor: Berzsenyi Dániel és a vallás. Tanulmány (szövegközléssel) 299–326; Varró Annamária: Metafora – metafizika – mitológia. A költői nyelv működése Pilinszky János A szerelem sivataga című versében 327–338. (Hungarian)
0 references
mib2013Horváth 2013s
0 references