Difference between revisions of "Pázmány nyomában: Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére (Q482920)"
From wikibase-docker
(Created claim: genre (P41): edited volume (Q43)) |
TuskesAnna (talk | contribs) (Created claim: related person entity (P192): Emil Hargittay (Q152489)) |
||||||||||||||
| (20 intermediate revisions by 2 users not shown) | |||||||||||||||
| description / hu | description / hu | ||||||||||||||
| - | + | szerk. Ajkay Alinka, Bajáki Rita, tanulmánykötet, Vác, Mondat Kft., 2013. 512 l. | |||||||||||||
| Property / MIB-identifier | |||||||||||||||
| + | mib2013Ajkay 2013 | ||||||||||||||
| Property / MIB-identifier: mib2013Ajkay 2013 / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / collection | |||||||||||||||
| + | |||||||||||||||
| Property / collection: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / publisher | |||||||||||||||
| + | |||||||||||||||
| Property / publisher: Mondat Kft. / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / place of publication | |||||||||||||||
| + | |||||||||||||||
| Property / place of publication: Vác / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / publication date | |||||||||||||||
| + | 2013
| ||||||||||||||
| Property / publication date: 2013 / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / annotation | |||||||||||||||
| + | Ajkay Alinka: Egy hipotézis és néhány bizonyság, 13–17. [Pázmány Péterről]; Bajáki Rita: Mit üzen Pázmány?, 19–23; Balázs Mihály: Forgách Imre és Béza levélváltása, 25–30; Bán Izabella: Pázmány bűnbánati zsoltárai a prédikációk tükrében, 31–34; Bartók István: „Stabat mater” (?) [!] (Jegyzetek egy Pázmány-prédikációhoz), 35–40; Báthory Orsolya: A lúd, a hattyú és a Felelet, 41–47 [Pázmány Felelet című művéről]; Bene Sándor: Andreas Pannonius lélekfelfogásának forrásaihoz (Bartholomaeus Anglicus: De proprietatibus rerum), 49–76 [forrásközlés is]; Bitskey István: Pázmány prédikációi és a Tridentinum, 77–86; Paul Richard Blum: Péter Pázmánys Seelenlehre, 87–94; Bogár Judit: Pázmány Péter alakja a 18. századi protestáns irodalomtörténet-írásban, 95–102; Csorba Dávid: Kálvinista kalauzok, 104–111 [Pázmány Péter: Kalauz]; Csörsz Rumen István: Közelítések a 18. századi magyar közköltészet humorához, 113–120; Amedeo di Francesco: Pázmány képe Márai Sándor műveiben, 121–128; Dóbék Ágnes: Pázmány-recepció és intertextualitás 20. századi művekben, 129–137; T. Erdélyi Ilona: Peregrináció és tudásvágy. (Somosi János sárospataki tanár úti naplója 1814-ből), 139–146; Fazekas Gergely Tamás – Száraz Orsolya: „A’ mint ezt Pázmány Péter cardinál szépen meg mutattya”. (Kolosvári Pál és a Haller György felett mondott halotti prédikációja (1730), 147–157; Finta Gábor: A múlt különbözősége (Babits Mihály Októberi ájtatosság), 159–165; Forgó András: Pázmány Péter a 18. század végi vallásügyi vitában (Egy röpirat tanulságai), 167–170; Gábor Csilla: Elmélet a gyakorlatban: Pázmány prédikációja az elmélkedésről és az imádságról, 171–176; Guttmann Barnabás: Pázmány Péter Erdély önálló államiságát?, 177–182; Horváth Csaba Péter: Hogyan írt prédikációt Telegdi Miklós és Pázmány Péter?, 183–191; Horváth Kornélia: A nyelv reflexiója az irodalmi szövegben (Ottlik Géza: Minden megvan), 193–198; Hubert Ildikó: Szaicz Leó, szép és ritkább magyar mondások, 199–206; (Hungarian) | ||||||||||||||
| Property / annotation: Ajkay Alinka: Egy hipotézis és néhány bizonyság, 13–17. [Pázmány Péterről]; Bajáki Rita: Mit üzen Pázmány?, 19–23; Balázs Mihály: Forgách Imre és Béza levélváltása, 25–30; Bán Izabella: Pázmány bűnbánati zsoltárai a prédikációk tükrében, 31–34; Bartók István: „Stabat mater” (?) [!] (Jegyzetek egy Pázmány-prédikációhoz), 35–40; Báthory Orsolya: A lúd, a hattyú és a Felelet, 41–47 [Pázmány Felelet című művéről]; Bene Sándor: Andreas Pannonius lélekfelfogásának forrásaihoz (Bartholomaeus Anglicus: De proprietatibus rerum), 49–76 [forrásközlés is]; Bitskey István: Pázmány prédikációi és a Tridentinum, 77–86; Paul Richard Blum: Péter Pázmánys Seelenlehre, 87–94; Bogár Judit: Pázmány Péter alakja a 18. századi protestáns irodalomtörténet-írásban, 95–102; Csorba Dávid: Kálvinista kalauzok, 104–111 [Pázmány Péter: Kalauz]; Csörsz Rumen István: Közelítések a 18. századi magyar közköltészet humorához, 113–120; Amedeo di Francesco: Pázmány képe Márai Sándor műveiben, 121–128; Dóbék Ágnes: Pázmány-recepció és intertextualitás 20. századi művekben, 129–137; T. Erdélyi Ilona: Peregrináció és tudásvágy. (Somosi János sárospataki tanár úti naplója 1814-ből), 139–146; Fazekas Gergely Tamás – Száraz Orsolya: „A’ mint ezt Pázmány Péter cardinál szépen meg mutattya”. (Kolosvári Pál és a Haller György felett mondott halotti prédikációja (1730), 147–157; Finta Gábor: A múlt különbözősége (Babits Mihály Októberi ájtatosság), 159–165; Forgó András: Pázmány Péter a 18. század végi vallásügyi vitában (Egy röpirat tanulságai), 167–170; Gábor Csilla: Elmélet a gyakorlatban: Pázmány prédikációja az elmélkedésről és az imádságról, 171–176; Guttmann Barnabás: Pázmány Péter Erdély önálló államiságát?, 177–182; Horváth Csaba Péter: Hogyan írt prédikációt Telegdi Miklós és Pázmány Péter?, 183–191; Horváth Kornélia: A nyelv reflexiója az irodalmi szövegben (Ottlik Géza: Minden megvan), 193–198; Hubert Ildikó: Szaicz Leó, szép és ritkább magyar mondások, 199–206; (Hungarian) / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / annotation | |||||||||||||||
| + | Illik Péter: „Kétszáz ezer magyar héjával vagyon magyar ország [!] ez tizenhárom esztendő alatt…” (Apokaliptikus túlzás vagy szomorú realitás?), 207–210 [Pázmány és a politika]; Jelenits István: Pázmány és Szent Tamás imádságai, 211–218; Juhász Szandra: Két „kompilációs” levél a Lochner-hagyatékban, 219–223; H. Kakucska Mária: Vivesz János Lajos, Pázmány Péter, Juan Luis Vives (Orczy Lőrinc) és Hargittay Emil, 225–230; Kardeván Lapis Gergely: Egy századvégi hírlapi vita mentalitástörténeti nézőpontból, 231–241 [Pázmány Péterről, Káldi Györgyről]; Kiczenko Judit: Arany János és a Szent István-rend, 247–258; Kilián István: Pázmány és színjáték, 259–281; Knapp Éva: Pázmány Péter magánkönyvtárána kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban, 284–303; Lázár István Dávid: Szántó (Arator) István SJ tevékenysége a római Collegium Hungaricum megalapításában, 305–310; Maczák Ibolya: Három ómódi hattyú (Pázmány Péter alakja a kortárs szépirodalomban), 311–314; Márti Tibor: Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek nemzetközi és hazai kapcsolatrendszeréhez: három kiadatlan Pázmány-levél, 315–322; Medgyesy S. Norbert: Fidelis defensor, patriae, deo, imperatori ac populis (Iskoladráma Pázmány kortársáról, Esterházy Miklós nádorról), 323–329; Őze Sándor: A nem birodalmi német protestantizmus álláspontja a török kérdésben a reformáció első időszakában, 331–335; „Hol vagytok lutheránusok, hogy protestáljatok?” (Adalékok az eperjesi vésztörvényszék történetéhez Zrínyi Ilona Radvánszky Jánosnak címzett levele alapján), 337–352; Réger Ádám: Pázmány-hivatkozások Kájoni János Hymnariumában, 353–365; Sipos Lajos: Babits Mihály és az „ellenkultúra” képviselői a Tanácsköztársaságban, 367–373; Szabó Ferenc SJ: Szent Bernát hatása Pázmány misztikájára, 375–383; Szelestei Nagy László: Adatok Pázmány Péter prédikációinak 17. századi használatához, I. (Kuzmics Péter kanonok Szent-György-napi prédikációja), 385–394; Szilágyi András: Illusztrált díszcímlapok Pázmány Péter Kalauz című művéhez és Káldi György bibliafordításához, 395–407; (Hungarian) | ||||||||||||||
| Property / annotation: Illik Péter: „Kétszáz ezer magyar héjával vagyon magyar ország [!] ez tizenhárom esztendő alatt…” (Apokaliptikus túlzás vagy szomorú realitás?), 207–210 [Pázmány és a politika]; Jelenits István: Pázmány és Szent Tamás imádságai, 211–218; Juhász Szandra: Két „kompilációs” levél a Lochner-hagyatékban, 219–223; H. Kakucska Mária: Vivesz János Lajos, Pázmány Péter, Juan Luis Vives (Orczy Lőrinc) és Hargittay Emil, 225–230; Kardeván Lapis Gergely: Egy századvégi hírlapi vita mentalitástörténeti nézőpontból, 231–241 [Pázmány Péterről, Káldi Györgyről]; Kiczenko Judit: Arany János és a Szent István-rend, 247–258; Kilián István: Pázmány és színjáték, 259–281; Knapp Éva: Pázmány Péter magánkönyvtárána kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban, 284–303; Lázár István Dávid: Szántó (Arator) István SJ tevékenysége a római Collegium Hungaricum megalapításában, 305–310; Maczák Ibolya: Három ómódi hattyú (Pázmány Péter alakja a kortárs szépirodalomban), 311–314; Márti Tibor: Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek nemzetközi és hazai kapcsolatrendszeréhez: három kiadatlan Pázmány-levél, 315–322; Medgyesy S. Norbert: Fidelis defensor, patriae, deo, imperatori ac populis (Iskoladráma Pázmány kortársáról, Esterházy Miklós nádorról), 323–329; Őze Sándor: A nem birodalmi német protestantizmus álláspontja a török kérdésben a reformáció első időszakában, 331–335; „Hol vagytok lutheránusok, hogy protestáljatok?” (Adalékok az eperjesi vésztörvényszék történetéhez Zrínyi Ilona Radvánszky Jánosnak címzett levele alapján), 337–352; Réger Ádám: Pázmány-hivatkozások Kájoni János Hymnariumában, 353–365; Sipos Lajos: Babits Mihály és az „ellenkultúra” képviselői a Tanácsköztársaságban, 367–373; Szabó Ferenc SJ: Szent Bernát hatása Pázmány misztikájára, 375–383; Szelestei Nagy László: Adatok Pázmány Péter prédikációinak 17. századi használatához, I. (Kuzmics Péter kanonok Szent-György-napi prédikációja), 385–394; Szilágyi András: Illusztrált díszcímlapok Pázmány Péter Kalauz című művéhez és Káldi György bibliafordításához, 395–407; (Hungarian) / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / annotation | |||||||||||||||
| + | Tarjányi Eszter: Ars poetica-szerű szonettek, szonett-szerű ars poeticák (Arany János: „Az ihlet perce és a Naturam furcâ expellas…)”, 409–424; Teszelszky, Kees: A magyar toposzok használata a kora újkori Németalföldön (Szent Gellért, Szent István, Szűz Mária és a magyar korona megjelenése a németalföldi irodalomban), 425–434; Thimár Attila: „A méret a lényeg?” (Gondolatok a Kalauz könyvformájáról), 435–440; Tusor Péter: Ki lehetett Pázmány jezsuita feljelentője?, 441–448; J. Újváry Zsuzsanna: „De látom az Isten igéjének éhségét”. (Adatok a szatmári jezsuita misszió rendházalapításának történetéhez), 449–459; Vámos Hanna – Vadai István: Pázmány Péter és I. Rákóczi György titkosírása, 461–479; Voigt Vilmos: Meglepetés. Pázmány Imádságos könyvének proverbium-használata, 481–488. (Hungarian) | ||||||||||||||
| Property / annotation: Tarjányi Eszter: Ars poetica-szerű szonettek, szonett-szerű ars poeticák (Arany János: „Az ihlet perce és a Naturam furcâ expellas…)”, 409–424; Teszelszky, Kees: A magyar toposzok használata a kora újkori Németalföldön (Szent Gellért, Szent István, Szűz Mária és a magyar korona megjelenése a németalföldi irodalomban), 425–434; Thimár Attila: „A méret a lényeg?” (Gondolatok a Kalauz könyvformájáról), 435–440; Tusor Péter: Ki lehetett Pázmány jezsuita feljelentője?, 441–448; J. Újváry Zsuzsanna: „De látom az Isten igéjének éhségét”. (Adatok a szatmári jezsuita misszió rendházalapításának történetéhez), 449–459; Vámos Hanna – Vadai István: Pázmány Péter és I. Rákóczi György titkosírása, 461–479; Voigt Vilmos: Meglepetés. Pázmány Imádságos könyvének proverbium-használata, 481–488. (Hungarian) / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / number of pages | |||||||||||||||
| + | 512
| ||||||||||||||
| Property / number of pages: 512 / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / editor entity | |||||||||||||||
| + | |||||||||||||||
| Property / editor entity: Q330191 / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / editor entity | |||||||||||||||
| + | |||||||||||||||
| Property / editor entity: Rita Bajáki / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / related person entity | |||||||||||||||
| + | |||||||||||||||
| Property / related person entity: Péter Pázmány / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
| Property / related person entity | |||||||||||||||
| + | |||||||||||||||
| Property / related person entity: Emil Hargittay / rank | |||||||||||||||
| + | Normal rank | ||||||||||||||
Latest revision as of 12:55, 23 September 2024
No description defined
| Language | Label | Description | Also known as |
|---|---|---|---|
| English |
Pázmány nyomában: Tanulmányok Hargittay Emil tiszteletére
|
No description defined
|
Statements
2013
0 references
512
0 references
Ajkay Alinka: Egy hipotézis és néhány bizonyság, 13–17. [Pázmány Péterről]; Bajáki Rita: Mit üzen Pázmány?, 19–23; Balázs Mihály: Forgách Imre és Béza levélváltása, 25–30; Bán Izabella: Pázmány bűnbánati zsoltárai a prédikációk tükrében, 31–34; Bartók István: „Stabat mater” (?) [!] (Jegyzetek egy Pázmány-prédikációhoz), 35–40; Báthory Orsolya: A lúd, a hattyú és a Felelet, 41–47 [Pázmány Felelet című művéről]; Bene Sándor: Andreas Pannonius lélekfelfogásának forrásaihoz (Bartholomaeus Anglicus: De proprietatibus rerum), 49–76 [forrásközlés is]; Bitskey István: Pázmány prédikációi és a Tridentinum, 77–86; Paul Richard Blum: Péter Pázmánys Seelenlehre, 87–94; Bogár Judit: Pázmány Péter alakja a 18. századi protestáns irodalomtörténet-írásban, 95–102; Csorba Dávid: Kálvinista kalauzok, 104–111 [Pázmány Péter: Kalauz]; Csörsz Rumen István: Közelítések a 18. századi magyar közköltészet humorához, 113–120; Amedeo di Francesco: Pázmány képe Márai Sándor műveiben, 121–128; Dóbék Ágnes: Pázmány-recepció és intertextualitás 20. századi művekben, 129–137; T. Erdélyi Ilona: Peregrináció és tudásvágy. (Somosi János sárospataki tanár úti naplója 1814-ből), 139–146; Fazekas Gergely Tamás – Száraz Orsolya: „A’ mint ezt Pázmány Péter cardinál szépen meg mutattya”. (Kolosvári Pál és a Haller György felett mondott halotti prédikációja (1730), 147–157; Finta Gábor: A múlt különbözősége (Babits Mihály Októberi ájtatosság), 159–165; Forgó András: Pázmány Péter a 18. század végi vallásügyi vitában (Egy röpirat tanulságai), 167–170; Gábor Csilla: Elmélet a gyakorlatban: Pázmány prédikációja az elmélkedésről és az imádságról, 171–176; Guttmann Barnabás: Pázmány Péter Erdély önálló államiságát?, 177–182; Horváth Csaba Péter: Hogyan írt prédikációt Telegdi Miklós és Pázmány Péter?, 183–191; Horváth Kornélia: A nyelv reflexiója az irodalmi szövegben (Ottlik Géza: Minden megvan), 193–198; Hubert Ildikó: Szaicz Leó, szép és ritkább magyar mondások, 199–206; (Hungarian)
0 references
Illik Péter: „Kétszáz ezer magyar héjával vagyon magyar ország [!] ez tizenhárom esztendő alatt…” (Apokaliptikus túlzás vagy szomorú realitás?), 207–210 [Pázmány és a politika]; Jelenits István: Pázmány és Szent Tamás imádságai, 211–218; Juhász Szandra: Két „kompilációs” levél a Lochner-hagyatékban, 219–223; H. Kakucska Mária: Vivesz János Lajos, Pázmány Péter, Juan Luis Vives (Orczy Lőrinc) és Hargittay Emil, 225–230; Kardeván Lapis Gergely: Egy századvégi hírlapi vita mentalitástörténeti nézőpontból, 231–241 [Pázmány Péterről, Káldi Györgyről]; Kiczenko Judit: Arany János és a Szent István-rend, 247–258; Kilián István: Pázmány és színjáték, 259–281; Knapp Éva: Pázmány Péter magánkönyvtárána kötetei a budapesti Egyetemi Könyvtárban, 284–303; Lázár István Dávid: Szántó (Arator) István SJ tevékenysége a római Collegium Hungaricum megalapításában, 305–310; Maczák Ibolya: Három ómódi hattyú (Pázmány Péter alakja a kortárs szépirodalomban), 311–314; Márti Tibor: Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek nemzetközi és hazai kapcsolatrendszeréhez: három kiadatlan Pázmány-levél, 315–322; Medgyesy S. Norbert: Fidelis defensor, patriae, deo, imperatori ac populis (Iskoladráma Pázmány kortársáról, Esterházy Miklós nádorról), 323–329; Őze Sándor: A nem birodalmi német protestantizmus álláspontja a török kérdésben a reformáció első időszakában, 331–335; „Hol vagytok lutheránusok, hogy protestáljatok?” (Adalékok az eperjesi vésztörvényszék történetéhez Zrínyi Ilona Radvánszky Jánosnak címzett levele alapján), 337–352; Réger Ádám: Pázmány-hivatkozások Kájoni János Hymnariumában, 353–365; Sipos Lajos: Babits Mihály és az „ellenkultúra” képviselői a Tanácsköztársaságban, 367–373; Szabó Ferenc SJ: Szent Bernát hatása Pázmány misztikájára, 375–383; Szelestei Nagy László: Adatok Pázmány Péter prédikációinak 17. századi használatához, I. (Kuzmics Péter kanonok Szent-György-napi prédikációja), 385–394; Szilágyi András: Illusztrált díszcímlapok Pázmány Péter Kalauz című művéhez és Káldi György bibliafordításához, 395–407; (Hungarian)
0 references
Tarjányi Eszter: Ars poetica-szerű szonettek, szonett-szerű ars poeticák (Arany János: „Az ihlet perce és a Naturam furcâ expellas…)”, 409–424; Teszelszky, Kees: A magyar toposzok használata a kora újkori Németalföldön (Szent Gellért, Szent István, Szűz Mária és a magyar korona megjelenése a németalföldi irodalomban), 425–434; Thimár Attila: „A méret a lényeg?” (Gondolatok a Kalauz könyvformájáról), 435–440; Tusor Péter: Ki lehetett Pázmány jezsuita feljelentője?, 441–448; J. Újváry Zsuzsanna: „De látom az Isten igéjének éhségét”. (Adatok a szatmári jezsuita misszió rendházalapításának történetéhez), 449–459; Vámos Hanna – Vadai István: Pázmány Péter és I. Rákóczi György titkosírása, 461–479; Voigt Vilmos: Meglepetés. Pázmány Imádságos könyvének proverbium-használata, 481–488. (Hungarian)
0 references
mib2013Ajkay 2013
0 references