Difference between revisions of "Dienes László"

From wikibase-docker
(Created page with "(Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.), esztéta, szerkesztő, könyvtártudományi és közgazdasági szakíró. Középiskolai tanulmányait a debreceni...")
 
 
(2 intermediate revisions by the same user not shown)
Line 1: Line 1:
(Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.), esztéta, szerkesztő, könyvtártudományi és közgazdasági szakíró. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe, Szabó Ervin tanítványa lett, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtárat vezette Budapesten, a KMP alapító tagja, a kommün alatt városi népbiztos.
+
'''[[Item:Q42955|Dienes László]]''' ('''Tokaj''', 1889. március 27. – '''Budapest''', 1953. április 5.) esztéta, szerkesztő, könyvtártudományi és közgazdasági szakíró. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban'''<code>→</code>''' tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe,'''<code>→</code>''' '''Szabó Ervin<code>→</code>''' tanítványa lett, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtárat vezette Budapesten, a KMP alapító tagja, a kommün alatt városi népbiztos.  
Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái már 1914-től sorra jelentek meg, háborúellenes cikkeit a Huszadik Század közölte. 1913-ban megházasodott, feleségül vette Götz Irént, aki kiváló vegyészként Párizsban tanult Madame Curie-nél. 1911-ben ő lett a harmadik magyar női vegyészdoktor, majd az 1919-es Tanácsköztársaság alatt mint nő elsőként kapott egyetemi katedrát. Három lányuk született, Klára, Mária és Irén. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel együtt, mint politikai emigráns a királyi Romániában telepedett le, ahol együtt indították meg a Bukaresti Hírlap című napilapot, mely mindösszesen 13 számot ért meg 1921 januárjában. Munkatársa lett ugyanakkor a kolozsvári Napkeletnek, ennek Nyugati szemle című rovatában Dienes rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista novellákkal jelentkezett. Publikált az aradi Geniusban és a Periszkopban is. 1922-ben végleg Kolozsvárt telepedett le, 1925-ig tagja lett a Keleti Újság szerkesztőbizottságának, ezt követően az általa megalapított, 1926 tavaszától meginduló Korunk köréhez tartozott. A megindított Korunk örömmel adott teret a magyar avantgárd magyarországi, romániai és emigráns költőinek.
 
Világnézete idealista beütésekkel nem volt mentes a kísérletező eklekticizmustól, de radikálisan baloldali. Gondolkodása miatt román vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után 1928-ban feleségével és gyermekeivel Berlinben keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, Gaál Gábornak Az orosz szocialista tervgazdaság című tanulmányát, az első magyar ismertetést a Szovjetunió közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről kedves lapja, vagyis a Korunk részére. Mint társszerkesztő, neve 1931 augusztusáig szerepelt a lapon, ekkor Moszkvába költözött, ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkákkal foglalkozott. 1945-től Magyarországon élt, haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, illetve gazdaságtani tanszékvezető tanára az ELTE jogi karának. 1920-as évekbeli kritikai írásait Sugár Erzsébet válogatta ki és rendezte sajtó alá.  
 
  
REMETE László. Dienes László élete és munkássága. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1964.
+
Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái már 1914-től sorra jelentek meg, háborúellenes cikkeit a '''''Huszadik Század<code>→</code>''''' közölte. 1913-ban megházasodott, feleségül vette Götz Irént, aki kiváló vegyészként Párizsban tanult Madame Curie-nél. 1911-ben ő lett a harmadik magyar női vegyészdoktor, majd az 1919-es Tanácsköztársaság alatt mint nő elsőként kapott egyetemi katedrát. Három lányuk született, Klára, Mária és Irén. 1919 őszén barátjával, '''Bölöni Györggyel<code>→</code>''' együtt, mint politikai emigráns a királyi Romániában telepedett le, ahol együtt indították meg a ''Bukaresti Hírlap'' című napilapot, mely mindösszesen 13 számot ért meg 1921 januárjában. Munkatársa lett ugyanakkor a kolozsvári '''''Napkelet'''''nek,'''<code>→</code>''' ennek „Nyugati szemle” című rovatában Dienes rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista'''<code>→</code>''' novellákkal jelentkezett. Publikált az aradi '''''Genius'''''ban'''<code>→</code>''' és a '''''Periszkop'''''ban'''<code>→</code>''' is. 1922-ben végleg Kolozsvárt telepedett le, 1925-ig tagja lett a ''Keleti Újság'' szerkesztőbizottságának, ezt követően az általa megalapított, 1926 tavaszától meginduló '''''Korunk<code>→</code>''''' köréhez tartozott. A megindított ''Korunk'' örömmel adott teret a magyar avantgárd magyarországi, romániai és emigráns költőinek.
KÁNTOR Lajos. „Dienes László avantgarde-ja”. Utunk 32, 31. sz. (1977): 32.
+
 
BALÁZS Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.
+
Világnézete idealista beütésekkel nem volt mentes a kísérletező eklekticizmustól, de radikálisan baloldali. Gondolkodása miatt román vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után 1928-ban feleségével és gyermekeivel '''Berlin'''ben'''<code>→</code>''' keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, Gaál Gábornak Az orosz szocialista tervgazdaság című tanulmányát, az első magyar ismertetést a Szovjetunió közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről kedves lapja, vagyis a Korunk részére. Mint társszerkesztő, neve 1931 augusztusáig szerepelt a lapon, ekkor '''Moszkvá'''ba'''<code>→</code>''' költözött, ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkákkal foglalkozott. 1945-től Magyarországon élt, haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, illetve gazdaságtani tanszékvezető tanára az ELTE jogi karának. 1920-as évekbeli kritikai írásait Sugár Erzsébet válogatta ki és rendezte sajtó alá.
SŐNI Pál. Avantgarde sugárzás. Bukarest: Kriterion, 1973.
+
 
 +
Remete László. ''Dienes László élete és munkássága.'' Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1964.
 +
 
 +
Kántor Lajos. „Dienes László avantgarde-ja”. ''Utunk'' 32, 31. sz. (1977): 32.
 +
 
 +
Balázs Imre József. ''Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban.'' Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.
 +
 
 +
Sőni Pál. ''Avantgarde sugárzás.'' Bukarest: Kriterion, 1973.
 +
[[Category:KASInet]]

Latest revision as of 17:12, 28 February 2024

Dienes László (Tokaj, 1889. március 27. – Budapest, 1953. április 5.) esztéta, szerkesztő, könyvtártudományi és közgazdasági szakíró. Középiskolai tanulmányait a debreceni református kollégiumban, a jogot Budapesten végezte, két évig Párizsban tanult. Fiatalon bekapcsolódott a szocialista diákok szervezetébe s a Galilei Körbe, Szabó Ervin tanítványa lett, 1918 őszén a Fővárosi Könyvtárat vezette Budapesten, a KMP alapító tagja, a kommün alatt városi népbiztos.

Könyvtártudományi és irodalomkritikai munkái már 1914-től sorra jelentek meg, háborúellenes cikkeit a Huszadik Század közölte. 1913-ban megházasodott, feleségül vette Götz Irént, aki kiváló vegyészként Párizsban tanult Madame Curie-nél. 1911-ben ő lett a harmadik magyar női vegyészdoktor, majd az 1919-es Tanácsköztársaság alatt mint nő elsőként kapott egyetemi katedrát. Három lányuk született, Klára, Mária és Irén. 1919 őszén barátjával, Bölöni Györggyel együtt, mint politikai emigráns a királyi Romániában telepedett le, ahol együtt indították meg a Bukaresti Hírlap című napilapot, mely mindösszesen 13 számot ért meg 1921 januárjában. Munkatársa lett ugyanakkor a kolozsvári Napkeletnek, ennek „Nyugati szemle” című rovatában Dienes rendszeresen beszámolt a nyugati avantgardista áramlatokról, s a lap hasábjain maga is szürrealista novellákkal jelentkezett. Publikált az aradi Geniusban és a Periszkopban is. 1922-ben végleg Kolozsvárt telepedett le, 1925-ig tagja lett a Keleti Újság szerkesztőbizottságának, ezt követően az általa megalapított, 1926 tavaszától meginduló Korunk köréhez tartozott. A megindított Korunk örömmel adott teret a magyar avantgárd magyarországi, romániai és emigráns költőinek.

Világnézete idealista beütésekkel nem volt mentes a kísérletező eklekticizmustól, de radikálisan baloldali. Gondolkodása miatt román vasgárdista diákok véresre verték, az incidens után 1928-ban feleségével és gyermekeivel Berlinben keresett menedéket. Onnan küldte el helyettesének, majd utódjának, Gaál Gábornak Az orosz szocialista tervgazdaság című tanulmányát, az első magyar ismertetést a Szovjetunió közgazdasági fejlődéséről és megerősödéséről kedves lapja, vagyis a Korunk részére. Mint társszerkesztő, neve 1931 augusztusáig szerepelt a lapon, ekkor Moszkvába költözött, ahol 1945-ig nyelvpedagógusi és bibliográfiai munkákkal foglalkozott. 1945-től Magyarországon élt, haláláig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár igazgatója, illetve gazdaságtani tanszékvezető tanára az ELTE jogi karának. 1920-as évekbeli kritikai írásait Sugár Erzsébet válogatta ki és rendezte sajtó alá.

Remete László. Dienes László élete és munkássága. Budapest: Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1964.

Kántor Lajos. „Dienes László avantgarde-ja”. Utunk 32, 31. sz. (1977): 32.

Balázs Imre József. Az avantgarde az erdélyi magyar irodalomban. Marosvásárhely: Mentor Kiadó, 2006.

Sőni Pál. Avantgarde sugárzás. Bukarest: Kriterion, 1973.