Difference between revisions of "Szitár Endre"

From wikibase-docker
(Created page with "Szitár Endre (Székesfehérvár, 1888. április 1. – Budapest, 1953. január 10.), ügyvéd. Budapesten a VI. kerületi állami főreáliskolába járt, ahol 1906-ben éret...")
 
 
Line 1: Line 1:
Szitár Endre (Székesfehérvár, 1888. április 1. – Budapest, 1953. január 10.), ügyvéd. Budapesten a VI. kerületi állami főreáliskolába járt, ahol 1906-ben érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára jelentkezett. Ügyvédként dolgozott, önkéntesként vonult be 1912-ben, az I. világháború elején frontszolgálatra jelentkezett, ahol később hadnagyi beosztásba került. A Budapest Gőzfűrész és Fatermelő rt. igazgatósági tagja volt (1921). A Tettben egy zenekritikája és egy verse jelent meg.  A Filharmóniai Társaság második koncertjéről három különböző hangvételben és perspektívából igyekszik elmondani észrevételeit („objektív kritika”, „szubjektív kritika”, illetve „metakritika”), valójában azonban még ún. objektív kritikája is határozottan expresszionista stílusban szólal meg, többek között Beethovennek az univerzumhoz való viszonyáról. Kirándulás egy középkori jégkamrába című verse minden bizonnyal nyomasztó harctéri tapasztalataiból született, egy fára akasztott, megfagyott katonaholttest részletes, megdöbbentő leírása.
+
'''Szitár Endre''' ('''Székesfehérvár''', 1888. április 1. – '''Budapest''', 1953. január 10.) ügyvéd. Budapesten a VI. kerületi állami főreáliskolába járt, ahol 1906-ben érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára jelentkezett. Ügyvédként dolgozott, önkéntesként vonult be 1912-ben, az I. világháború elején frontszolgálatra jelentkezett, ahol később hadnagyi beosztásba került. A Budapest Gőzfűrész és Fatermelő rt. igazgatósági tagja volt (1921). '''''A Tett'''''ben'''<code>→</code>''' egy zenekritikája és egy verse jelent meg.  A Filharmóniai Társaság második koncertjéről három különböző hangvételben és perspektívából igyekszik elmondani észrevételeit („objektív kritika”, „szubjektív kritika”, illetve „metakritika”), valójában azonban még ún. objektív kritikája is határozottan expresszionista'''<code>→</code>''' stílusban szólal meg, többek között Beethovennek az univerzumhoz való viszonyáról. ''Kirándulás egy középkori jégkamrába'' című verse minden bizonnyal nyomasztó harctéri tapasztalataiból született, egy fára akasztott, megfagyott katonaholttest részletes, megdöbbentő leírása.
SZITÁR Endre. „A Filharmóniai Társaság második hangversenye”.  A Tett 1, 3. sz. (1915): 48–49.
+
 
SZITÁR Endre. „Kirándulás egy középkori jégkamrába”. A Tett 1, 5. sz. (1916): 83.
+
Szitár Endre. „A Filharmóniai Társaság második hangversenye”.  ''A Tett'' 1, 3. sz. (1915): 48–49.
 +
 
 +
Szitár Endre. „Kirándulás egy középkori jégkamrába”. ''A Tett'' 1, 5. sz. (1916): 83.
 +
[[Category:KASInet]]

Latest revision as of 12:46, 29 November 2023

Szitár Endre (Székesfehérvár, 1888. április 1. – Budapest, 1953. január 10.) ügyvéd. Budapesten a VI. kerületi állami főreáliskolába járt, ahol 1906-ben érettségizett, majd a Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karára jelentkezett. Ügyvédként dolgozott, önkéntesként vonult be 1912-ben, az I. világháború elején frontszolgálatra jelentkezett, ahol később hadnagyi beosztásba került. A Budapest Gőzfűrész és Fatermelő rt. igazgatósági tagja volt (1921). A Tettben egy zenekritikája és egy verse jelent meg. A Filharmóniai Társaság második koncertjéről három különböző hangvételben és perspektívából igyekszik elmondani észrevételeit („objektív kritika”, „szubjektív kritika”, illetve „metakritika”), valójában azonban még ún. objektív kritikája is határozottan expresszionista stílusban szólal meg, többek között Beethovennek az univerzumhoz való viszonyáról. Kirándulás egy középkori jégkamrába című verse minden bizonnyal nyomasztó harctéri tapasztalataiból született, egy fára akasztott, megfagyott katonaholttest részletes, megdöbbentő leírása.

Szitár Endre. „A Filharmóniai Társaság második hangversenye”. A Tett 1, 3. sz. (1915): 48–49.

Szitár Endre. „Kirándulás egy középkori jégkamrába”. A Tett 1, 5. sz. (1916): 83.