Difference between revisions of "Új Föld-estek"
| (2 intermediate revisions by the same user not shown) | |||
| Line 1: | Line 1: | ||
| − | Az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' '''Palasovszky Ödön'''nek'''<code>→</code>''' a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''' utáni vállalkozása volt, melyet '''Tamás Aladár'''ral'''<code>→</code>''' együtt valósítottak meg a '''Zeneakadémia<code>→</code>''' kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között. | + | Az '''Új Föld-estek<code>→</code>''' '''Palasovszky Ödön'''nek'''<code>→</code>''' a '''Zöld Szamár Színház<code>→</code>''' utáni vállalkozása volt, melyet '''Tamás Aladár'''ral'''<code>→</code>''' együtt valósítottak meg a '''[[Item:Q3008|Zeneakadémia]]<code>→</code>''' kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között. |
Alapvetően dadaista'''<code>→</code>''' alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – '''Illyés Gyula<code>→</code>''' fordításában – '''Tzara<code>→</code>''' ''Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages)'' című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még '''Ivan Goll<code>→</code>'''-drámákat, a ''Panama-csatorna (Der Panama-kanal)'' és a ''Matuzsálem,'' ''az örök polgár'' ''(Methusalem oder Der ewige Bürger)'' című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre. | Alapvetően dadaista'''<code>→</code>''' alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – '''Illyés Gyula<code>→</code>''' fordításában – '''Tzara<code>→</code>''' ''Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages)'' című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még '''Ivan Goll<code>→</code>'''-drámákat, a ''Panama-csatorna (Der Panama-kanal)'' és a ''Matuzsálem,'' ''az örök polgár'' ''(Methusalem oder Der ewige Bürger)'' című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre. | ||
| Line 11: | Line 11: | ||
Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76. | Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. ''Iskolakultúra'' 6, 8. sz. (1996): 71–76. | ||
| − | Kocsis Rózsa. ''Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. | + | Kocsis Rózsa. ''Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története.'' Budapest: Magvető, 1973. 317–323. |
Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006. | Jákfalvi Magdolna. ''Avantgárd – színház – politika.'' Budapest, Balassi, 2006. | ||
| + | [[Category:KASInet]] | ||
Latest revision as of 13:12, 5 December 2023
Az Új Föld-estek→ Palasovszky Ödönnek→ a Zöld Szamár Színház→ utáni vállalkozása volt, melyet Tamás Aladárral→ együtt valósítottak meg a Zeneakadémia→ kistermében. Összesen öt ilyen estet szerveznek 1926–1927 között.
Alapvetően dadaista→ alapon hozták létre a korszakban bizarrnak ható előadásaikat. Bemutatták – Illyés Gyula→ fordításában – Tzara→ Felhőzsebkendő (Mouchoir de nuages) című, Hamlet-átírásnak szánt darabját, Palasovszky rendezésében, ahol a szereplők hosszasan diskuráltak a cselekmény alakulásáról, s ahol Hamlet frakkban szerepelt. Színre vittek még Ivan Goll→-drámákat, a Panama-csatorna (Der Panama-kanal) és a Matuzsálem, az örök polgár (Methusalem oder Der ewige Bürger) című darabjait. Utóbbi egy kollázsdráma, ahol Rómeó három alakban jelent meg, patetikus, cinikus és animális énje külön szereplőként lépett színre.
Irodalmi programjukban szerepeltek a nemzetközi avantgárd – és általában modernség – jeles alkotóinak – Apollinaire→, Aragon→, Éluard→, Trakl→, Becher→, Werfel→ és Kafka→ – szövegei, továbbá Palasovszky Punaluái is itt hangzottak el először, illetve Tamás Aladár és Reményik Zsigmond művei.
Zenei tekintetben is igyekeztek a legmodernebb törekvéseket a közönség elé vinni, Sztravinszkij→, Honegger→, Hindemith→, Szkrjabin→, Schönberg→ és Berg→ alkotásait, valamint fiatal magyar zeneszerzők, Kadosa Pál→, Szabó Ferenc→, Szelényi István→, Arma Pál→ és Kozma József→ szerzeményeit.
Magyarországon újdonságként mozgás- és szavalókórusokat→ léptetnek fel a görög szavalókórusok mintájára Tamás Aladár és az Alkoholellenes Munkás Szövetség→ szavalókórusa – Szántó Judit→ vezetésével – például Majakovszkij→ Kékzubbonyosok és Balra át című műveit adja elő, kórusra átdolgozva. Palasovszky összeköti a két műfajt, úgynevezett parlando-kórusként→, ahol a beszédet indulathangok, zene és rituális mozgás, tánc egészítette ki. Első ilyen darabja az Oidipusz keze, amelyhez Kozma József→ komponált zenét, a koreográfiát pedig Kövesházi Ágnes→ és Róna Magda→ (Palasovszky felesége) állította össze. Mozgáskórust (amely egyszerre volt szavalókórus és tánc) Hannes Küpper→ Így áll a dolog című versére állítanak össze: férfi- és női kar szavalja a szöveget, amelyet Kövesházi Ágnes és Róna Magda illusztrál tánccal.
Tóth Dénes. „Palasovszky Ödön experimentális korszaka”. Iskolakultúra 6, 8. sz. (1996): 71–76.
Kocsis Rózsa. Igen és nem: A magyar avantgárd színjáték története. Budapest: Magvető, 1973. 317–323.
Jákfalvi Magdolna. Avantgárd – színház – politika. Budapest, Balassi, 2006.